
A marokkói konyha egyik jellegzetes étele a kuszkusz. A kuszkuszt itthon leginkább mint alapanyagot ismerjük, Marokkóban azonban nem csak magát a kemény búzadarát hívják így, hanem az ételt is, amelyet belőle készítenek. Több változata ismert.
Amikor nászúton voltunk (Marokkóban voltunk, azon belül is a déli részen) több típust is szerencsénk volt kipróbálni.
A zöldséges kuszkusz a legalapabb zöldségeket tartalmazza: répa, fehérrépa, borsó, burgonya, hagyma. Ez nem lett a kedvencem, de nem az íze miatt, hanem, mert én inkább húspárti vagyok : ). A húsos kuszkusz elsősorban bárányból készül, de van marha és csirke kuszkusz is.
Minden esetben az ételt úgy kell elképzelni, hogy a kuszkuszt (mint alapanyag) külön elkészítik, egy nagy tálba teszik, majd külön készül el a ragu is, amit a tetejére halmoznak. A ragu, akár húsos, akár zöldséges, nagyon hasonlít a magyar pörkölthöz, csak teljesen már fűszerezésű és sokkal sűrűbb a szaft. A fűszerek között szinte minden esetben szerepel a sáfrány vagy a kurkuma, ritkábban a koriander, a gyömbér és a fahéj is. Még egy jellegzetessége a marokkói kuszkusznak, hogy a sós és édes ízvilág sokszor keveredik, köszönhetően a karamellizált hagymának, ami gyakori kisérője az ételnek.
Van azonban teljesen édes kuszkusz is. Ilyenkor gyümölcsöket fűszereznek, gyakorta használnak mézet.
Volt szerencsénk egy marokkói családnál lakni két napig, így belekóstolhattunk a valódi marokkói étkezésbe. El lehet mondani, hogy nincs ebéd, vacsora kuszkusz nélkül, de nem ez az egyetlen fogás, ez a sokadik étel a menüben. Jellegzetesség, hogy otthon egy tálból esznek, sokszor kézzel. Fontos, hogy a jobb kézzel.
Manapság a kuszkusz (mint alapanyag) itthon is egyre népszerűbbé válik. Azonban a salátás, hideg változatok, noha finomak, véleményem szerint nem igazán hasonlítanak az igazi arab (marokkói) változatra. Legalábbis nekem még nem volt ilyenhoz szerencsém és marokkóban sem találkoztunk vele.
Az alábbi étel nem hagyományos marokkói, inkább csak az az ízvilág ihlette. Saját változat, melynek alapja az igazi berber ízvilág.
Hozzávalók 4 személyre:
- 1 kg csirkemell
- 4 db nektarin
- olivaolaj
- 1 fej hagyma
- 2 tk kurkuma
- 1 tk őrölt római kömény
- 0,5 tk fahéj
- 1,5 tk őrölt gyömbér
- só
- 4 fej hagyma
- 4 ek méz
- két csipet só
- 1,5 csésze kuszkusz
- 3 csésze víz
Elkészítés:
A csirkemellet apró kockákra vágtam. Az 1 db hagymát megpucoltam, felapírítottam. Minél kisebb annál jobb. A nektarint felkockáztam. A hagymát olivaolajon megpirítottím. Rászórtam a kurkumát, a római köményt, a gyömbért, a fahéjat, majd jól összekevertem. Vigyázat! A fűszerek meg ne égjenek. Belekevertem a csirkehúst és a nektarint is. Sóztam kicsit és megpirítottam. Ezt követően felöntöttem kb 1,5-2dl vízzel és kb 40 percen keresztül pároltam lassú hőfokon. Az ízeknek össze kell érnie, a szaftnak sűrűnek kell lennie.
Eközben a maradék 4 db hagymát megpucoltam, felkarikáztam és egy serpenyőben, lehetőleg teflon bevonatú legyen, a mézzel és egy kis olajjal jól megsütöttem. Akkor lesz igazán jó, amikor már szépen megkaramellizálódott a hagyma a mézben, barnás árnyalatúvá vált, jól összeesett. Fontos, hogy mindezt lassú hőfokon végezzük, ne akarjunk gyors eredményt, mert akkor megég és keserű lesz az íze.
A kuszkuszt is elkészítettem. Mégpedig úgy, hogy a vizet felforraltam egy kis sóval és belekevertem a száraz kuszkuszt, lefedtem és kb 10 percig állni hagytam. Ha jól csináltuk, akkor a gabona beszívja a vizet és elegendően megpuhul, nem lesz ragacsos.
Az elkészült kuszkuszt tányérra tettem, ráhelyeztem az elkészült ragut és legvégül a hagymát.
Én most kivételesen előre összekevertem a kuszkuszt a raguval és csak ezt követően szedtem adagokra., majd rákerült a hagyma.
Italajánlat: természetesen
mentatea. : )