Előre is elnézést, Márton napon nem libával rukkolok elő. Ennek oka van, mégpedig, hogy ma nem sütöttem, ma dolgoztam, így maradt a füstölt libamelles szendvics, csakhogy együnk ma is egy kis libát, nehogy szegények maradjunk. Őrült egy nap volt. Egészen ma reggel 9-ig abban a hitben éltem, hogy sikerült úgy szerveznem a dolgaim, hogy végül mégis el tudok menni Segal Viktor könyvének a bemutatójára, köszönhetően egy kis szerdai szabadnapon előre végzett munkának, de fél 10-kor, amikor indulnom kellett volna, kiderült, hogy mégis pénzügyi riportok társaságában kell eltöltenem a délelőttöt. Nagyon sajnálom, mert a fotók és eddigi beszámolók alapján gyönyörű és hasznos ez a könyv. Sebaj, előbb utóbb én is végig lapozgatom.
No, de ennyit a mai napról és a hagyományokról, térjünk át a szifonra. Rég volt a kezemben. Ennek ellenére most egy szifonos recepttel jelentkezem. Jelentem előtúrtam a sok elfekvő fotó közül. Azt hittem már feltettem, de nem. Nagy hiba, úgyhogy igyekszem pótolni az elmaradást, ugyanis ez isteni finom. Szerencsére most ismét kezdődik a narancs szezon, mondhatjuk épp jókor került elő.
Aki nem olvasta korábban, Isi Whip Gourmet szifonnal szoktam dolgozni. 500ml-es és nagyon jó, mert nem csak tejszínhabhoz használható, hanem rengeteg egyéb mártást, italt, habot lehet vele készíteni. Ez a méret praktikus is, a hűtőbe pont befér, elég bele egy patron (a literesbe sajnos mindig 2 db patron kell) és egy-két kivételtől eltekintve a mennyiség is bőven elég egy kisebb családnak. Tudni kell ugyanis, hogy 500 ml léből nem 2-3 pohárnyi hab lesz, hanem legalább 6-8 pezsgőspohárnyi. A közhiedelemmel ellentétben habot nem csak tejszínből lehet készíteni, sőt még tojás sem kell bele. Valamilyen gyümölcslé, egy kevéske zselatin és szuper kis habokat kreálhatunk.
Jelen esetben nem sok extra kerül a gyümölcsléhez, csupán narancsvirágvízzel bolondítottam meg a narancslé-lime keverékét. A narancsvirágvíz, a rózsavízhez hasonlóan a virág feldolgozása során létrejött melléktermék, az arab konyha egyik jellegzetes eleme. Keverik például rezselt sós uborkával is. Amennyire ijesztőnek hangzik elsőre, éppolyan finom, miután az ember megkóstolta. Elsősorban azonban mégis az édességek ízesítőjeként vált ismertté. Itthon ázsiai boltokban, keleti fűszereket áruló boltokban kapható. Valahol olvastam, hogy narancslével helyettesthető. Hát nem! Egyáltalán nem helyettesíthető, mert nem olyan íze van.
Hozzávalók egy 500ml szifonhoz (kb 8 pezsgős pohárnyi adag):
- 400 ml finom szűrőn átszűrt frissen facsart narancslé
- 100 ml lime lé
- 1 evőkanál narancsvirágvíz
- 2,5 lap zselatin
1. A narancslét és a lime levét mindenképp szűrjük át, nem lehet rostos, mert fennakad a szifonban.
2. A zselatinlapokat hideg vízben áztassuk pár percig. Közben max 1 dl narancslét melegítsünk fel kb 60-70 fokra (még épp állja az ember keze, legalábbis az enyém :). Oldjuk fel benne a zselatint.
3. A zselatinos narancslét keverjük össze a többi lime-os narancslével és adjuk hozzá a narancsvirágvizet.
4. Töltsük bele a szifonba és tekerjünk bele egy patront. Rázzuk meg jól és hűtőben minimum 6-8 órát hűtsük.
Pezsgőspohárba tálaljuk.
Bekerülési ktg: 500 huf
3 megjegyzés:
Ez nagyon érdekesen hangzik. Eszembe nem jutna zselatint tenni a szifonba, de ki fogom próbálni
Csatlakozom az előttem szólóhoz, bár nekem még a szifonos megoldás is újdonságot jelentett:) Határozottan tetszik.
Valamilyen sürítőanyag kell a szifonba, ha olyan habot szeretnénk, ami picit "kemény". A tejszín esetében ez a zsíradék, de ha nincs zsír, akkor kell más. Ez lehet tojás vagy zselatin. Gyümölcslénél inkább a zselatin a nyerő :) Lehetséges, hogy pl agar agar-t is lehet használni, de én így még nem próbáltam.
Megjegyzés küldése