Újszerű tepsis burgonya

Hónap elején általában alig várom, hogy a postás meghozza a Good Food legújabb számét. Így történt ez februárban is, amikor megérkezett a márciusi szám. Igen, ez nem elírás, a márciusi szám február elején érkezett : ))
Az első recept, amit elkészítettem némi átalakítással, ez a krumplis finomság volt, melyet köretként vagy akár egytálételként is fogyaszthatunk.

Hozzávalók 2 személyre:

• 4-5 szem nagyobb krumpli
• 2 db tojás
• 10-15 szem olajbogyó
• 2 közepes fej hagyma
• só
• bors
• 1/2 tk oregano
• 1/2 tk rozmaring

Elkészítése:
1. A sütőt melegítsük elő 190 fokra.
2. A burgonyát mossuk meg és vágjuk cikkelyekre. Tegyük hálló üvegtálba.
3. A hagymát pucoljuk meg, vágjuk 8 részre, tegyük ezt is a tálba és locsoljuk meg olívaolajjal, szórjuk rá a fűszereket és a sót.
4. Tegyük a tálat sütőbe és süssük, amég a krumpli megpuhul (kb 30-40 perc).
5. A tálban alakítsunk ki két rést, majd üssük bele a tojásokat. Adjuk a krumplihoz az olajbogyót is.Tegyük vissza a sütőbe pár percre, amég a tojás elkezd megkeményedni. Folyamatosan ellenőrizzük a tojás állagát, annak érdekében, hogy folyós maradjon.
6. Amint a tojás elkészült tálalhatjuk.

Bekerülési ktg: kb 500 huf / 2 adag
Elkészítési idő: előkészület 10 perc, sütés 30-40 perc

Főzőtökhab leves párolt sonkával

Egy újabb habszifonos, vagyis gourmet szifonos recept következik (korábbi recept itt). Természetesen nélküle is elkészíthető a leves, de a habszifon valami fantasztikus állagot ad a krémlevesnek. A szifonhoz adtak egy kis szakácskönyvet, melyben rögtön felfigyeltem egy sütötökleves receptre. Ennek alapján készült ez a főzőtök leves is, ez volt ugyanis itthon a fagyasztóban. Érdekes ez, én még sosem ettem főzőtök krémlevest... egyáltalán nem is hallottam arról, hogy ez levesformában előfordulna. Mégis valahogy úgy gondoltam ha főzelékbe mehet, akkor levesként sem lehet rossz. Jelentem nem lett rossz, sőt egész ehető lett : ) pedig én nem is nagyon rajongok a tökért. Az állaga pedig fenomenális. Persze ízlések és pofonok, de nekem ez a habos állag nagyon nyerő.

Hozzávalók 500ml szifonhoz (kb 3-4 főnek, kisebb adag):

• 400 gr gyalult tök
• 1 csokor kapor
• só
• 180 ml zöldségalaplé (nekem csirke volt itthon)
• 70 ml tejszín
• 10 gr olvasztott vaj
• 1 kis fej hagyma

 Elkészítése:
1. A hagymát hámozzuk meg, aprítsuk fel és pirítsuk meg egy lábasba kevéske olajon.
2. Adjuk hozzá a tököt és pároljuk kevéske vízzel, majd turmixoljuk jól össze. Nagyon pépes legyen.
3. Adjuk hozzá az alaplevet, sózzuk, ízesítsük és forraljuk fel.
4. Adjuk hozzá a vajat, hagyjuk felolvadni.
5. A pépes masszát egy finom szűrőn szűrjük, paszírozzuk át.
6. Öntsünk hozzá a szűrőn keresztül annyi tejszínt, hogy kb 450-500 ml folyadékot kapjunk. (kb 70-100ml-re lesz szükségünk).
7. Sózzuk, ha szükséges, de vigyázzunk a só olvadjon el a lében.
8. Töltsük a folyadékot a szifonba és adjunk hozzá egy patront. (500ml szifonhoz 1 patron szükséges, a litereshez 2 patron szükséges, akkor is, ha csak 500ml folyadékot készítünk). Enyhén rázzuk meg.
9. A szifont tálalásig kb. 75 fokos vízzel teli edénybe állítjuk. (olyan forró, hogy épphogy bele tudtam mártani az újjamat)
10. A sonkát pár perc alatt forró vízben megpároljuk. Nyársra húzva a leveshez adjuk.

Bekerülési ktg: kb 600 huf/3-4 adag
Elkészítési idő: kb 40 perc

SEGÍTSÜTI: Tavasz ihlette piskótatallérok

Amikor Nemisbéka megkért, lenne-e kedvem sütni egy kiesett sütő helyett, nagyon megörültem, mivel a mi kislányunk is koraszülött volt. Igaz, ő abszolút "jó" időben született, a 34. héten, így szerencsére csak minimális izgalommal kellett szembe néznünk, mégis a PIC-en töltött pont két hét maradandó "élmény" volt számomra. (kép a bejegyzés végén)

Látni a sok iciri pici babát, némelyek épphogy 700-800 grammot nyomtak, átérezni a szüleik minden örömét, izgalmát, várakozását... ez mind mély nyomot hagyott bennem. Mindig is tudtam, de itt méginkább megbizonyosodtam róla, hogy (majdnem) minden a hozzáálláson múlik!

Orvosok, nővérek mind azon dolgoznak, hogy a legkilátástalanabb helyzetekben is megtartsák az ici-pici életeket, hogy évek múlva ők is egészségesen, boldogan szaladhassanak a társaikkal. Az Anyukák, Apukák, akik bejártak etetni, látogatni a Piciket, mind olyan szintű pozitív hozzáállást mutattak, amellyel korábban soha nem találkoztam. Ha az emberek többsége így látná az életet, sokkal előrébb járna a társadalom!
Olyan próbán mennek itt keresztül, melyet sokan el sem tudnak képzelni!

Ahhoz pedig, hogy a koraszülött osztályok jól tudjanak működni, meg tudjanak mindent adni a legkisebbeknek, minden támogatásra szükségük van.

Kérlek támogasd TE is őket! Licitálj a Segítsüti oldalon bámelyik süteményre és járulj hozzá, ahhoz, hogy ezeknek a csepp Kisembereknek legyen esélyük az életre!

Az én édességem a tavaszt idézi, a napokban beköszöntött meleg és rengeteg napsugár ihlette.
Ígyekeztem szép színeket és tavaszias, különleges ízesítésű vajas töltelékeket készíteni.

A nyertes licitáló az alábbi töltelékek közül választhat ízlésének megfelelően (akár többfélét is, kb. 20 db süti lesz a dobozban):

• rózsa-kókusz
• levendula-vanília
• bazsalikom-citrom
• menta-lime (virgin mojito)
• kávé-csokoládé a koffeinfüggőknek
• kókusz-csokoládé
• robbanócukorka krém gyermekkorunk emlékére : )))

LICITRE FEL!!! HAJRÁ!!!

A recepttel hamarosan jelentkezem!

Az utolsó töltelék kivételével minden krém csakis természetes anyagot tartalmaz (rózsavíz, levendulavirág), a sütemények színezése is természetes anyagokkal történik (matcha zöld tea por, céklapor, kurkuma). A krém minden esetben vaj alapú, ami margarinnal nem helyettesíthető a megfelelő ízélmény érdekében.

Tami születése után pár nappal :

49 cm, 2160 gr

Tami manapság 13,5 hónaposan:
77 cm, 10 kg

Marokkói élmények 2. - Az egész így kezdődött....

Lehet sokak számára vicces és nem teljesen normális dolog, de mi az esküvőnk dátumát nagyrészt ahhoz igazítottuk, hogy hova is megyünk nászútra. Nem akartunk hajnalig tartó bulit, egyikünk sem erre vágyott. Inkább egy ebédet tartottunk a Lancelot étteremben és utána elutaztunk nászútra.

Sokáig egzotikus utakon gondolkodtunk és téli esküvőn, de ezt az első erős minuszok és néhány költségkalkuláció után elég gyorsan elvetettük. Maradt tehát néhány kellemes hónap és a nyár. Ez utóbbit szintén elvetettük, egyrészt nem volt megfelelő úticél, másrészt nem akartunk 40 fokban megsülni a ruhánkban. Úticél tekintetében mindenképp valami nem szokványos helyet szerettünk volna, ahova az ember nem megy csak úgy egy szimpla nyaralásra. Elindult a tanakodás. Magyarországnál északibb részre nem igazán szeretünk járni (elég mediterrán vérűek vagyunk :), így maradt a déli rész. Afrika engem mindig is vonzott, Miki pedig élt Líbiában gyerekkorában, tehát vonzalma az arabokhoz érthető. Látnivalók és biztonság szerint rangsoroltunk és Marokkót dobta a gép. Ráadásul kiderült, hogy Miki egyik akkori kollégájának vannak marokkói őslakos barátai, akiknél el is tölthetnénk pár napot, ha ezt a célországot választjuk. Kalkuláció, netböngészés, döntés. Oda megyünk!!!! Így történt, hogy az esküvőnk dátuma szeptember elejére került.

A folytatásban az út előkészítése során tapasztalatból szerzett pratikus tanácsokkal jelentkezem.

Addig pedig itt egy kedvcsináló videó az útunkról.

Videó-recept - első próba - Gyömbéres, fokhagymás, sütőtökös spagetti

Úgy tűnik ez egy ilyen nap, rögtön két bejegyzéssel is jelentkezem : ) Ezt a bejegyzést nem hagyhattam a jövő hétre, mert nem bírtam volna ki, hogy ne tegyem rögtön közkinccsé.

Már elég régóta gondolkozunk azon, hogy beindítok egy videó-recept sorozatot itt a blogon. Miki részben videóval foglalkozik, imádja csinálni, így kihasználva a lehetőségeket a jövőben megpróbálkozunk majd egy-egy ilyen recept videóval.
Ez egy amolyan első próba... Pár hete felvettük, a napokban pedig megtörtént az összevágás.

Jobb lenne ha nagyobb méretben fel tudnám tenni, a felvételek hatása, minősége miatt, de egyelőre nem jöttem rá, hogy lehet ezt megoldani a Bloggerben.

Hogy tetszik?

Néznétek szívesen hasonló vidókat rendszeresen (hetente, kéthetente) az oldalamon?

 

Narancshab Camparival

Már nagyon régóta vágytam egy olyan habszifonra, amely nem csak tejszínhab készítésére alkalmas, hanem mártások, levesek és egyéb habok előállítására is. Szülinapomra megkaptam!!! Ez egy ISI Gourmet habszifon, igazi professzionális eszköz.  Azóta már nagyon sok étellel próbálkoztam, szép sorban hamarosan fel is kerülnek a blogra, csak a legtöbbet még nem fotóztam le, így ezeket újra elő kell állítanom. A habokban nekem az tetszik, hogy nagyon könnyedek, és az ízük meglehetősen intenzív.
Ez a Camparis koktél a szifonhoz járó szakácskönyvben szerepelt. Nekem nagyon ízlett, igaz lehet a Campari arányát kicsit megemelném legközelebb (400ml narancslé -100ml Campari).

A Campari egy tipikusan olasz ital, eredete nyugat Lombardia területére tehető. A recept az 1860as évekből ered, Gaspare Campari nevéhez fűződik. Az első Campari készítű üzem 1904-ben alakult, Milánó környékén. Gaspere fia vitte tovább a családi üzletet. Ő kezdte meg a Campari exportját elsőként Nizzába, a Francia Riviéra területére. Az üveget Fortunato Depero tervezte 1932-ben. Az olasz piacokon a Campari Soda is nagy sikernek örvend, ennek alkoholtartalma csekély, szénsavas ásványvízzel kevert ital. A Campari több koktél fontos és nélkülözhetetlen alkotóeleme ( Garibaldi, Negroni, americano), de akár sorbet (vizes fagyi) is készíthető belőle. A hagyományos máltai Kinnie italt is a Campari ihlette. Ez nem koktél, hanem egy hasonló keserű ital, csak kicsit édesebb.
(forrás:wikipedia)

Hozzávalók egy 500ml szifonhoz (kb 8 pezsgős pohárnyi adag):

• 450ml finom szűrőn átszűrt frissen facsart narancslé
• 50ml Campari
• 2,5 lap zselatin

Elkészítése:
1. A narancslét mindenképp szűrjük át, nem lehet rostos, mert fennakad a szifonban.
2. A zselatinlapokat hideg vízben áztassuk pár percig. Közben max 1 dl narancslét melegítsünk fel kb 60-70 fokra (még épp állja az ember keze, legalábbis az enyém :). Oldjuk fel benne a zselatint.
3. A zselatinos narancslét keverjük össze a többi narancslével és adjuk hozzá a Camparit.
4. Töltsük bele a szifonba és tekerjünk bele egy patront. Rázzuk meg jól és hűtőben minimum 6-8 órát hűtsük.

Tálaláshoz ideális a pezsgős pohár. A pohár szélét akár cukorral is boríthatjuk: be kell nedvesíteni a pohár száját és bele kell mártani kristálycukorba. A szifont rázzuk fel mielőtt a pohárba nyomjuk. Közvetlenül fogyasztás előtt tárlalandó, mert gyorsan folyékonnyá válik a hab.

Bekerülési ktg:  kb 800 huf/ 8 kis adag
Elkészítési idő: 20 perc + hűtési idő

Gyömbéres, fokhagymás rizstészta pirított zöldségekkel

Keddenként általában sokáig ébren vagyok, mert Mikinek az a kosár nap, ami azt jelenti, hogy este 11 után ér csak haza. Ilyenkor kezdődött az utóbbi időben Heston Blumenthal műsora, amit nagyon szerettem. Egyik kedden, bekapcsoltam a tv-t és H.B. sehol... helyette egy kínai leányzó isteni finom gyors ételeket készített. Nem jó ez, így este 11 körül, rögtön megéhezik az ember, de nagy volt a kísértés és végignéztem. Ez a műsor adta az ihletet ehhez a tésztás  vega "gyorskajához", nagyon megtetszett ugyanis a gyömbéres-fokhagymás-szójaszószos alap.

Ez a tésztás étel pillanatok alatt elkészül, főleg ha előkészített fagyasztott zöldséget használunk. A rizstésztát nagyon kedvelem, finom és konkrétan 5 perc alatt tálalható, a finom roppanós zöldségek pedig kiválóan párosíthatóak vele. A tészta a legtöbb nagyáruházban kapható, tehát még speciális boltba sem kell érte mennünk. Ha mégis ellátogatunk mondjuk a Culinarisba vagy a Vásárcsarnokban lévő Ázsia Bt boltjába igen széles választékból válogathatunk. Én ezzel szemben a piacunkon szereztem be egy nagyobb mennyiséget.

Hozzávalók 2 személyre:
200 gr rizstészta (kb. 200 huf)
200 gr zöldség (karikázott répa, petrezselyemgyökér, kb. 150 huf)
1 hüvelykujjnyi gyömbér (kb. 40 huf) - őrölt nem megfelelő!
4 gerezd fokhagyma
2 tojás (80 huf)
só,
szójaszósz

Elkészítése:
1. A zöldséget ha szükséges készítsük elő (hámozzuk, karikázzuk). A gyömbért és a fokhagymát pucoljuk meg és daraboljuk fel kb 2x2mm darabokra.
2. Egy serpenyőben (legjobb a wok) kevés olajon pirítsuk meg a fokhagymát, a gyömbért. Tegyük hozzá a zöldséget és süssük át. Lefedve pároljuk pár percig, épphogy roppanós legyen.
3. Forraljunk vizet és öntsük rá a tésztára. Hagyjuk állni 2-3 percig (nem tovább mert túlpuhul) .
4. A tojásból készítsünk rántottát.
5. A tésztát, a zöldséget, a rántottát keverjük össze, locsoljuk meg szójaszósszal, azonnal tálaljuk.
Tálalási tipp: szórhatunk rá pirított szezámmagot is.

Bekerülési ktg: 600 huf / 2 adag
Elkészítési idő: 20 perc

Aszaltszilvás rukkola saláta

Nagyon szeretem a rukkola salátát. Kicsit diós, kesernyés aromája nagyon sok zöldséggel, gyümölccsel párosítható. Én leginkább a narancsos változatokat kedvelem, de ez az aszaltszilvás változat is nagyon kedvemre valóvá vált.

Hozzávalók 2 személyre:

• 1 zacskó rukkola vagy vegyes saláta (nem jégsaláta, kb 200 gr és kb. 400-600 huf)
• 2 narancs (kb 100 huf)
• 10-15 szem aszalt szilva
• 1 szelet kenyér
• 1 ek balzsamecet
• extra szűsz jó minőségű olivaolaj
• fokhagyma

Elkészítése:
1. A narancsokat facsarjuk ki.
2. Az aszalt szilvát vágjuk 4 részbe és áztassuk a narancslébe.
3. A kenyeret dörzsöljük be fokhagymával, vágjuk kockára és pírítsuk meg serpenyőben.
4. A salátát halmozzuk két tálba, szórjuk rá az aszaltszilvát.
5. A narancslével keverjük el a balzsamecetet és öntsük a salátára. Szórjuk meg a pirított kenyér kockákkal, és locsoljuk meg olivaolajjal.

Bekerülési ktg: 700-900 huf/ 2 adag
Elkészítési idő: 15 perc

Marokkói élmények - a körutazás indul!

Nem friss a történet, immár közel 4 éve történt. A nászutunk alkalmából volt szerencsénk Marokkóban eltölteni 17 napot egyéni szervezésben. Teljesen önállóan szerveztünk le mindent. Abszolút csak ajánlani tudom bárkinek, aki szereti a saját maga útját járni nyaralása alkalmával.

A környék viszonylag biztonságos, a szállások megfelelőek, az árak igen kedvezőek. A légkör igazán arabos, ennek minden bájával és hátrányával. A közlekedés egy nagy káosz, tehát, aki saját szervezésre és autóbérlésre vetemedik készüljön fel a legrosszabbra, de ettől független jó kaland és át lehet venni a ritmust : )

A saját szervezésnél még egy fontos dolog: tudj franciául. Angolul ugyanis kevesen és keveset beszélnek, ellenben franciául bárhol elboldogul az ember. Kizárólag angol nyelvtudással nem vágnék bele a túrába, csakis vezetővel. Szerencsére Miki nagyon jól beszél franciául így a legkalandosabb szituációkban is volt segítségünk.

Összességében azt mondom, életem legjobb utazása volt, ma sem csinálnám másképp. Volt benne kaland, pihenés, izgalom.  Nem vagyunk nagyon bevállalósak, én alapvetően szeretem a biztonságot. Ez alapján azt mondanám, hogy egy ilyen útra megfelelő felkészüléssel, jó porblémamegoldókészséggel, jó autóvezetési tapasztalattal, kellő nyugalommal bárki elmehetne (aki beszél franciául : ).

Röviden az útvonalról:
Budapest-Párizs-Marrakech-Essauria-Ait Benhaddou-Ouarzazate-Tinerhir-Todra-Merzeuga-Erfoud-Marrakech-Budapest

Az elkövetkező hetekben, heti egy bejegyzésben apránként szeretném az általunk bejárt helyeket bemutatni, néhány gasztronómiai jellemzővel és recepttel megspékelve. Remélem érdekes útibeszámolót sikerül majd készítenem és többen kedvet kaptok egy kis marokkói utazáshoz. Ha másképp nem, vissza-visszatérve a blogomra és várva a következő beszámolót.

Vágjunk bele!! Folyt köv.

Most a Buday - a menzán varázsol...

Még decemberben történt, hogy Férjemet felkérték készítsen egy referencia filmet Buday Péter és az EUFE (Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés) közös akciójához, melynek keretében a közétkeztetést igyekeznek megreformálni.

Bővebbet a témáról itt olvashattok. Nem tudom kinek milyen emlékei vannak az iskolai menzáról, talán egyetértünk, hogy van min dolgozni...

A rendezvénysorozat első debütáló állomása Gödöllőn volt, erről készült a film. Mint a Hagyomány és Evolúció versenyen magától Buday Pétertől megtudtuk, a sorozat azóta is töretlenül, sikeresen zajlik.

Az elkészült fllm pedig nagyon érdekes és szórakoztató lett, megkaptuk az engedélyt a publikálására, nézzétek meg!

Grillezett csirkemell kapribogyós, balzsamecetes, olajbogyós mártással

A csirkemell nem a klasszikus értelemben grillezett, de a hamarosan bekövetkező grillszezon alatt nyugodtan élhetünk a szabadban sütés lehetőségével. Addig pedig serpenyőben sütöm a csirkemellett, így is nagyon finom.

Mivel a mártás elég intenzív ízű, ezért a húst alig fűszerezem, leheletnyi só és kevéske bors kerül csak rá, az utóbbi leginkább utólag, csak a sütést követően.

A mártást egy hűtőbe történt gyors bepillantás ihlette, miután valami ehetőt kellett varázsolni az asztalra. Olajbogyó mindig van itthon, a kapribogyó pedig olyannyira nem fogy, hogy kellett találni valami felhasználási területet. A balzsamecet tökéletesen kiegészíti az olajbogyó- kapribogyó párosát, a sós szardellfilé pedig nagyon finom fűszerként funkcionál. Az olajbogyó egyébként olajbogyókrémmel helyettesíthet (ezt lényegében nagyon egyszerűen el lehet készíteni: az olajbogyót, az ízlés szerint használt szardellafilét és némi olivaolajat kell pépesíteni, krémesre keverni).

Visszatérve a kapribogyóra, Ti hogy fogyasztjátok? Minden érdekel, mert magában igazán nem szeretjük és van még egy fél üveggel a hűtőmben.

Hozzávalók 2 személyre:

• 4 szelet csirkemell filé (kb 500 gr, 600 huf)
• só, bors
• 20-25 szem fekete olajbogyó (kb 250 huf)
• 2 db szardellafilé (elhagyható, ez esetben sóval helyettesíthető, nem ugyanaz ugyan az ízhatás)
• 10 szem kapribogyó
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 tk mézes balzsamecet (ha sima van, akkor 1tk mézzel el kell keverni)
• 4-6 ek extra szűz olivaolaj

Elkészítése:
1. A csirkemellett süssük meg serpenyőben. Nekem ez kb 5-5 percet vett igénybe mindkét oldalon. Sózzuk, borsozzuk. A sózással óvatosan kell bánni a mártás miatt.
2. A mártáshoz az olajbogyót, a kapribogyót a balzsamecetet, a szardellafilét, az olivaolajat, a fokhagymagerezdet tegyük aprítóba vagy mixerbe és keverjük krémesre.
3. A masszát tegyük egy serpenybe és egy picit melegítsük fel, ne forrósodjon fel teljesen csupán meleg legyen.
4. Kuszkusszal  vagy rizzsel tálaljuk.

Tálalásnál tegyük a mártást a tányérra, majd helyezzük rá a hús szeleteket. 

Bekerülési ktg. : kb 1000 huf/2 adag, rizzsel
Elkészítési idő: kb 20 perc

Itt a tavasz !!!!

A mai nap után azt hiszem állíthatjuk, hogy lassan megérkezik a tavasz. A három nappal ezelőtti hó után bizony igen nagy örömmel töltött el ez a csodálatos napos, meleg idő! Már nagyon vártam, hogy végre vége legyen a télnek, épp ezért a konyha ablakom tele van tavaszi virágokkal. Tami is imádja a virágokat, állandóan szimatolni szeretné őket, csak arra kell vigyáznom, hogy a virág is túlélje : )

Remélem hamarosan a piac is kitavaszodik, megérkeznek a friss tavaszi zöldségek és feltankolhatunk friss vitaminnal!!! Addig pedig íme néhány kép, csakhogy jó kedvünk legyen : )

Sült csirkecomb lilahagymás sült almával

Imádom a csirkecombot, elsősorban sütve. A legjobb, amikor igazán ropogós a bőre, szép aranybarna és csak úgy roppan, amikor az ember elharapja vagy elvágja a késsel. Ha tanyasi csirkét veszünk még akár szerencsénk is lehet és egy nagyobb adag háj is társul a combok mellé. Ezek isteni finom tepertővé sülnek a sütő melegében. Számomra a klasszikus csirkecomb a són és esetleg az őrölt borson kívül más fűszert nem tartalmaz.  Ennek ellenére ezt ritkán szoktam sütni, pedig nagyon szeretem. Általában mindig hozzáadok még valamit, piros fűszerpaprikát vagy fokhagymát. Kenegetni nem szoktam a bőrét és hagyom elég sokáig sülni, hogy igazán omlós legyen. Az az igazság, hogy általában nem mérem az időt, nálam érzésből sül a csirkecomb a sütőben, volt olyan, hogy 1,5 -2 órát is puhult az alufólia alatt, mert elfelejtkeztem róla. Én mindig, vagyis legtöbbször úgy sütöm a combot, hogy egy órán keresztül kb 180-190 fokos sütőben párolódik a csirke (nagyon pici vizet szoktam alá tenni + olajat), majd ha túl sok a szaft leöntöm  és alufólia borítás nélkül további 30-40 percig, vagy amég szép színe nem lesz sütöm tovább ugyanezen a hőfokon vagy még picit magasabban (200-210 fok). Bizonyára nem ez a tudományosan helyes sütési eljárás, de nekem ez bevált : ).
A mostani receptnél a csirkecomb klasszikus, a köret pedig egy szezonális finomság. Alma és lilahagyma párosa, kevéske balzsamecettel megspékelve. (Az ötlet a Good Food februári számából számazik)

Hozzávalók 2 személy részére:

• 2 egész csirkecomb (alsó-felső, kb. 600 huf/kg)
• só
• 2 nagy alma
• 2 nagyobb lilahagyma
• 1 tk balzsamecet
• 1 tk méz
• késhegynyi őrölt csillagánizs
• késhegynyi fahéj
• 1/4 tk édekömény
• őrölt bors

Elkészítése:
1. A sütőt 190 fokra előmelegítjük.
2. A csirkecombot megtisztítjuk, szárazra töröljük, sózzuk, majd hőálló tálba helyezzük, olajat és kb 0,5 dl vizet öntünk alá. Alufóliával lefedjük és az előmelegített sütőben 60 percig sütjük.
3. Ha letelt a párolási idő az alufóliát levesszük a tálról, ha szükséges leöntjük a levét és további 30-40 percig sütjük, vagy amég a színe szép aranybarna nem lesz.
4. Eközben az almát és a hagymát meghámozzuk. Az előbbit cikkelyekre vágjuk és kivágjuk a magházat, az utóbbit felkarikázzuk kb 0.5 cm vastag szeletekre.  
5. Kevéske olajon serpenyőben a fűszereket összekeverjük, felhevítjük, belehelyezzük az almát és a hagymát, majd lefedve megpároljuk (kb 10-15 perc alatt még épp roppanós minden, de érdemes kóstolgatni).
6. Az utolsó két-három percben fedő nélkül, magas hőfokon kicsit pirítjuk is és belekeverjük a balzsamecetet és a mézet. Sózzuk, borsozzuk egy picit.
7. Ha elkészült a csirkecomb és a köret is, tálalhatunk.

Bekerülési ktg: 500-700 huf/2 adag
Elkészítési idő: 5 perc előkészület + 60 perc sütés (láblógatás vagy más tevékenység végezhető ezidő alatt :) + 30 perc további sütés (ezalatt elkészíthető a köret)

Banános, almás, fahéjas joghurt

Tami már elég régóta joghurtot reggelizik a legjobb gyümölcs párosításokkal. Magunknak is kipróbáltam az almás-banános változatot, nagyon finom volt.

Hozzávalók 2 személyre:

• 3 db banán (150 huf)
• 1 nagy alma (50 huf)
• 1/2 tk őrölt fahéj
• 3-4 dl joghurt (200 huf)

Elkészítése:
1. Az almát hámozzuk meg, almareszelővel reszeljük le.
2. 2 db banánt nyomkodjunk össze villával, szórjuk rá a fahéjat és keverjük az almához. Öntsük két pohárba.
3. Halmozzuk a banános alma tetejére a joghurtot.
4. A maradék banánt karikázzuk fel és tegyük a joghurt tetejére.

Bekerülési ktg: 400 huf/2 adag
Elkészítési idő: 10 perc

Marsbéli menü a jövő héten

Van egy hely, ahol igazi házi menüket főznek és házhozszállítanak. Már több blogon is találkozhattatok vele. Ők a Marsbéli Bolt. Nekem nagyon tetszik a tevékenységük, épp ezért örülök annak, hogy jővő héten az én receptjeimből is válogatnak.
Rendeljetek, egyetek, jó étvágyat!

Szalonnába tekert nyúlcomb lilahagymás sütőtökkel

Ez a nyúlcomb még a Tetrabbit-es próbacsomagból származik. Korábban már készítettem ennek keretében különböző variációkat nyúl hátfilére. A napokban azonban sorra került a comb is, mely eddig ott lapult a fagyasztószekrény egy rejtett zugában. Sokat gondolkodtam mit is készítsek belőle, majd a csirkecomb mintájára megsütöttem a húst. Mivel a nyúlhúst nem védi semmi a sütőben a kiszáradástól, betekertem bacon szalonnába, hogy puha szaftos maradjon. Jelentem, az maradt : )

Hozzávalók 2 személyre:

• 2 db nyúlcomb (kb 350 gr, kb. 600 huf)
• 6 db vékony szelet bacon szalonna (kb 300 gr, kb 500 huf)
• só, bors
• 500 gr sütőtök (200 huf)
• 1 nagy fej lilahagyma

Elkészítése:
1. A sütőt melegítsük elő 200 fokra.
2. A combot enyhén sózzuk meg és tekerjük be szalonnával. Vigyázat: a szalonna is sós!! Tegyük egy hőálló tálba, öntsünk alá kb. 1 dl vízet és 3 ek. olajat, majd fedjük le alufóliával. A sütőben 200 fokon süssük 1 órát.
3. Miután letelt az egy óra, vegyük le az alufóliát és süssük további 30-40 percig, de már csak 180 fokon. Fontos, hogy a szalonna szépen süljön meg. Ne locsolgassuk, akkor lesz igazán ropogós. Legalábbis nekem ez vált be.
4. A sütőtököt hámozzuk meg, vágjuk egyenlő darabokra (1,5 cm x 1.5 cm).
5. A lilahagymát pucoljuk meg és karikázzuk fel.
6. A hagymát és a sütőtököt egy serpenyőben kevés olajon süssük puhára (kb 10-15 perc). Sózzuk, borsozzuk.
7. Ha elkészült a nyúl, a sütőtökkel tálaljuk.

Bekerülési ktg: 1300 huf/2 adag
Elkészítési idő: 20 perc előkészület + 90 perc sütés

Bazsalikomos paradicsomos marhahúsos farfalle

Mit lehet tenni, ha az ember nem szereti a húslevesben főtt húst, de rengeteg van belőle?

Legutóbb, amikor marha alaplevet készítettem elég sok főtt hús maradt, amit egyáltalán nem szerettünk volna csak "úgy simán" megenni, főleg, hogy mivel alaplé készült, enyhén sószegény lett szegénykém, illetve ha nagyon őszinte szeretnék lenni, nem is nagyon szeretem, csak levesben. Így született ez az étel, ami a maga egyszerűségétől lett a végén igazán fennséges. Természetesen el lehet úgy is készíteni, hogy nem már megfőtt húsból főzzük, de ha ezt az utat választjuk sokkal hosszadalmasabb lesz, ahhoz, hogy jó puha legyen minimum egy óra, de leginkább két óra szükséges.

Hozzávalók 2 személyre:

• 250 ml paradicsompaszta (300 huf)
• 3 gerezd fokhagyma
• 200 gr főtt marhahús, puha, omlós (200 huf)
• 200 gr farfalle tészta (200 huf)
• só
• nagy csokor bazsalikom (250 huf)
• parmezán a tetejére (100 huf)

Elkészítése:
1. A marhahúst vágjuk kockákra. A fokhagymát pucoljuk meg és daraboljuk fel. A bazsalikomot aprítsuk fel nagyon kis darabokra. Legjobb aprítót használni.
2. Főzzük meg a tésztát. Ezidő alatt elkészül a mártás.
3. A paradicsompasztát, a húst, a fokhagymát, a bazsalikomot forraljuk fel, főzzük kb 10 percig, sózzuk.
4. Tálalásnál szórjuk meg a tészta tetejét reszelt parmezánnal.

A parmezán sajt drága mulatság, viszont nagyon-nagyon kevés kell belőle. Én általában 10-15 dkg-ot szoktam venni egyszerre, ami nálunk akár két hónapig is elég. Pedig elég sok tésztát eszünk.
Megfelelő tárolással sokáig eltartható a hűtőben. Minél érettebb változatot használunk, annál drágább, de annál kevesebb kell belőle és annál tovább őrzi meg a minőségét. Legalábbis nekem ez a tapasztalatom vele. Az előre lereszelt sajt elveszti az ízét, így érdemesebb egész darabot venni és mindig frissen reszelni.

Bekerülési ktg: kb 1000 huf / 2 adag
Elkészítési idő: 20 perc

Lazac áfonyamártással

Az áfonyával több nemzetiség ételénél is találkozhatunk. A legjellemzőbb talán a svéd húsgolyó, melyet áfonyával és barnamártással tálalnak, illetve a francia a camambert. Ti milyen tipikus, jellegzetes ételeket ismertek áfonyával?

Ezen felbuzdúlva kipróbáltam milyen lazaccal, mivel nagyon jól kombinálható különböző mártásokkal (recept itt, itt). A lekvárt, csak úgy simán elvetettem, mert túl édesnek és töménynek találtam, helyette inkább egy pirított lisztes, enyhén sós és borsos mártást készítette pici tejszínnel.

Hozzávalók 2 személyre:

• 2 szelet lazacfilé, kb 250 gr (Metróban kb 2400 HUF/kg)
• só, bors
• 3 ek áfonyalekvár (590 HUF/üveg az Ikeában)
• 1 dl tejszín (150 huf)
• 1 ek olaj
• 1 ek liszt
• köretnek rizs (én zacskósat ahsználok, abból 1 zacskót szoktam megfőzni két főre)

Elkészítése:
1. A rizst tegyük fel főni, amég megpuhul (kb 10-15 perc) elkészül a főétel is.
2. Egy serpenyőben süssük meg a halfilé minden oldalát, kb. 3-4 percig. Én jól átsütve szeretem, de így szárazabb a hús. Aki szereti ha picit krémes a belseje az rövidebb ideig süsse. A sütési időt befolyásolja a szelet vastagsága. Sózzuk, borsozzuk.
3. Ezzel egyidőben egy másik serpenyőben az olajon pirítsuk barnára a lisztet, majd tegyük rá az áfonyalekvárt. Vigyázzuk, csomómentesre kell kevernünk, így csak apránként adagoljuk a liszthez a lekvárt. A barnára pirult, picit kesernyés intenzív ízű liszt egyedi ízt kölcsönöz a lekvárnak.
4. Adjuk hozzá a tejszínt, egy pici borsot és sót és lassú hőfokon főzzük, még be nem sűrűsödik.
5. Minden elkészült, tálalhatunk! Azért szeretem ezt az ételt, mert kb 20 perc alatt mindennel elkészülök. Gyors ebédnek vagy vacsorának kiváló.

Tálalásnál pici odafigyeléssel kb. 2 perc alatt nagyon szép tányért alkothatunk. Egy kerek kiszúróforma segítségével formázzuk a rizst. Tegyük mellé a mártást és erre helyezzük a lazacot. A rizs tetején egy pötty lekvár is jól mutat.

Bekerülési ktg: kb 800-1000 huf/2 adag körettel
Elkészítési idő: 20 perc

Alaplevek

Az alaplevek régóta foglalkoztattak. Általában sok ételnél elvéreztem, amikor a hozzávalóknál valamilyen alaplé szerepelt. Nélküle készítve közel nem olyan ízhatást érünk el, így érdemes néha napján egy nagyobb adagot megfőzni két-három alapléből, majd ezt kisebb edényekben lefagyasztani. Pár hónapig eláll és valóban sokkal finomabb az étel, mintha kockát vagy sima vizet használnánk.

A következő 2 alaplevet a Szakácsok könyvéből készítettem el, a harmadik pedig saját variáció Ugyan bizonyára nem pótolhatja a borjú alaplevet, de talán egy picit mégis : ) ugyanis sokkal olcsóbb elkészíteni, ezért én ezt használom. Borjú húst mi nem is szoktunk venni, mert sajnos igencsak majdnem 4.000 HUF/kg árért szoktam látni.

Sötét csirke alaplé korábban már szerepelt a blogban, így újból nem részletezném. A lényege, hogy mielőbb lassan megfőzzük a csirkeszárnyakat megpirítjuk őket, ettől lesz barnás íze a lének.

Világos csirkealaplé

Hozzávalók kb 1 l alapléhez:

• 1 kg csirkecsont vagy szárny
• 2-2,5 l víz
• 1 hagyma négybe vágva
• 1 póréhagyma karikázva
• 1 répa durvára vágva
• petrezselyem

Elkészítése:
1. Forraljuk fel a csontot vagy szárnyat  a vízzel, majd szedjük le a tetejéről a habot.
2. Adjuk hozzá a többi hozzávalót. Sót nem teszünk bele, vagy csak épp egy keveset, mivel alapléről van szó. A további felhasználás során fogjuk ízesíteni az ételt, ha az alaplé sós a belőle készülő étel is az lehet.
3. Nagyon lassú hőfokon főzzük a levet kb 3 órán át. Én igazából kb. 6 órát főztem, 1-es fokozaton a kerámialapon. Nagyon intenzív lett az íze.
4. Szűrjük le a lét.
5. Miután kihűlt a leves, porciózzuk ki és tegyük el későbbi felhasználásra a fagyasztóba vagy használjuk fel.

Tipp: ugyan nem erre való, de én az avent dobozait használom erre a célra. Lehet kapni olyan csomagot is, ami csak a dobozt és a tetőt tartalmazza, általában minden hipermarketben kapható. Anno Taminak elég sok ilyen dobozt vettünk, de most, hogy már nem használjuk úgy döntöttem kisajátítom nagy részét. Az alaplevek tárolására pont megfelelő, mert nagyon jól zár és a teteje révén nagyon jól egymásra rakható, abszolút stabilan megáll. Amikor nem használja az ember, akkor is elég kis helyet foglal. Igaz csak 160ml fér el benne, de egy-egy mártásnak épp megfelelő mennyiség 2-3 személy részére. Rizottónak pedig nagyobb mennyiséget teszek félre, nagyobb dobozban.

Marha alaplé

Hozzávalók kb 1-1,5 l alapléhez:
1 kg marhahúslevesnek való csont és hús (marhaszegy, kb 800 huf/kg)
2 répa durvára vágva
2 babérlevél
2 hagyma négybe vágva
300 gr zellerszár
2,5 l víz

Elkészítése:
1. A húst tegyük egy lábasba és süssük át minden oldalát. Jól pirítsuk meg.
2. Öntsük a vizet a húsra és kaparjuk fel a lábas alján található barna sült maradékot. Forraljuk fel, majd szedjük le a habját.
3. Adjuk hozzá a többi hozzávalót és nagyon alacsony hőfokon főzzük kb 6 órát.
4. Szűrjük le az alaplét.
5. Ha kihült porciózzuk további felhasználásra.

A húst felhasználhatjuk más ételekbe vagy tormával és friss kenyérrel is nagyon finom. 

Zöldségalaplét nem készítek. Nem lesz elég intenzív az íze. A Szakácsok könyve is azt írja, hogy ebben az esetben a kész leveskockákkal is jó, akkár jobb eredményt is eléhetünk. Talán annyit én hozzátennék ehhez, hogy lehetőség szerint használjunk olyan kockát, ami nem tartalmaz cukrot (! sok tartalmaz) és tartósítószert. Nem csak az egészségünk miatt, hanem az íze miatt is. A Müllerben lehet kapni bio zöldségleves kockát, azt tudom ajánlani, egész jó íze van.

Guacamole

Most, hogy picit keresgéltem felfedeztem, hogy az intereneten rengeteg guacamole recept forog körbe. Én a Szakácsok könyve verzióját vettem alapul és azt adaptáltam az itthonlévő alkotóelemek alapján.

A guacamole egyik leginkább elterjedt mexikói étele, mártogatósa. Az avokádóról korábban már írtam részletesen, így most nem térnék ki rá ismét, annyit viszont megjegyeznék, hogy érdemes bizonyos időközönként beiktatni a napi étrendbe, mert rengeteg jótékony hatása van. Én Taminak is szoktam adni, nagyon szereti. No, nem guacamole-t hanem egyéb avokádós ételt, főleg édességet : )

Hozzávalók 500 ml-hez:

• 3 dk érett (!! fontos) avokádó
• 2 tk paradicsompüré (klasszikus változat 1 nagyobb érett paradicsomot használ apróra kockázva, de a téli paradicsom ízetlen)
• 1 kisebb zöld chilipaprika (én csak egy picit tettem bele)
• 1 kisebb fej hagyma
• 2 ek aprított korianderlevél
• 2 ek citromlé
• pici só
• 1/6 piros húsú kaliforniai paprika (klasszikus változat nem tartalmazza)

Elkészítése:
1. Az avokádót meghámozzuk, kettévágjuk, majd megszabadítjuk a magjától.
2. A többi hozzávalóval együtt aprítóba tesszük és pépesítjük. Így egy nagyon krémes, finom masszát kapunk. Tortillachipshez kiváló, de tekercsbe is kenhető.  A klasszikus változat darabos, de nekem így jobban ízlett : )

A képen látható változatban sajnos nem volt elegendő avokádó, de azóta már sikerült a fenti arányban elkészítenem. Isteni finom és sokkal zöldebb színű : )

Bekerülési ktg: kb 400-1000 huf, attól függ mennyibe kerül az avokádó. 100 HUF/db-tól egészen 500 HUF/db-ig láttam már árakat. Én általában csak akkor veszek ha 200 HUF határt nem lépi túl. Ha akciósan sikerül beszerezni több darabot is megveszek mert eláll, úgyis abszolút kemény és zöld a boltokban. Erre érdemes is számítani, tehát ha ma kitaláljuk, hogy holnap ezt szeretnénk készíteni mondjunk le róla, mert nem lesz finom a zöld avokádóval.
Elkészítési idő: 10 perc

Szavazás

Lezárult a szavazásom, ami arra irányult, hogy miről is olvasnának az idelátogatók legszivesebben.
Ezúton is köszönöm mindenkinek a szavazatokat.

Az eredmény a következőként alakult a szavazók között:
40%-ot érekelne az új és régi magyar konyha
28%-ot érdekelne a világkonyha
24%-ot érekelnének konyhatervezési tippek
és 8%-ot érdekelne olyan éttermek bemutatása melek gyerekbarát helyeknek tekinthetőek

Ezt figyelembe véve a jövőben több magyar recept lesz, elsősorban az 1800-as évekből és olyanok, amelyek nem a paprika-hagyma párosára épülnek, vagy ha igen, akkor azok valmailyen más formában kerülnek elkészítésre. Nem mintha gondom lenne a paprikás ételekkel, imádom őket, a jó marhapörköltet, vagy gulyást, a paprikáskrumplit. Viszont ezekre gondolom mindenkinek meg van a saját receptje. Ahány ház, annyi szokás.  Ha ilyet készítek, igyekszem akkor feltenni, ha az nem a szokványos módon készül.

A jövőben folytatom a receptek országok szerinti tematikus rendezését és több kultúra konyháját igyekszem bemutatni majd. Tervezek régóta elkészülésre váró úti beszámolókat régebbi utazásainkról, hozzájuk kapcsolódó receptekkel.

Szeretnék készíteni egy több bejegyzésből álló sorozatot a konyhatervezésről. Nem lakberendező, konyhatervező szemmel, hanem a saját tapasztalataim alapján. A konyhánkat sajnos egy meg nem valósult lakásvétel miatt több, mint egy évig terveztük (a lakás többi részével együtt), így bőven szereztünk benne tapasztalatot, ismeretet, összegyűjtöttük ismerőseink tanácsait már meglévő konyhákról. Ezt tervezem szavakba önteni és megozztani itt a blogomon.

És végül, de nem utolsó sorban, bár erre nem igazán volt érdeklődés a kédőív alapján, lesznek étterem bemutatások anyuka szemmel. Többször járunk Pesten, ilyenkor szeretnék Tamival egy jót (étsd nem gyorskaja, nem menzakaja) ebédelni, kibírható áron egy olyan helyen, ami viszonylag gyerekbarát. Értem ezalatt azt, hogy van etetőszék, van lehetőség a mosdóban tisztábatételre, esetleg van mozgássérült mosdó, ahova babakocsival be lehet menni. Sajnos eddig a tapasztalataim elég negatívak, úgy találom nehéz olyan helyet lelni, ahol  a fentebb említett hármas követelményrendszer megvalósul.  De nem adom fel, minden egyes alkalommal, amikor lehetőségem adódik rá, kipróbálok új helyeket és a pozitív tapasztalataim szeretném megosztani itt a blogon.

Remélem a jövőben is érdekes témákkal jelentkezem és nem okozok csalódást : ) !

Onyx étterem - Prestige menü

Kép az étterem honlapjáról

Fel kell hívjam a figyelmet egy elmaradásomra, melyet beígértem még valamikor január elején az Onyx étteremben tett látogatásunkról szoló írásomban. A cikkben az általam elfogyasztott menüről írtam csupán, a Férjem menüje kimaradt a sorból. Ennek oka prózai, Ő ette, így leginkább Ő tud róla érdemben nyilatkozni. Munkája kapcsán elég sok elfoglaltsága volt, így csak most sikerült szavakba öntenie élményeit.

Íme:

"Az Onyx étteremben történt látogatásunk sok szempontból az eddigi legmaradandóbb gasztronómiai élményem. Egyrészről teljesen átalakította az elképzelésemet a csúcsgasztronómiáról, másrészt számos újabb kérdést vetett fel bennem, amitől még kiváncsibbá lettem e világ iránt - pedig ez feleségem hobbija, én csak haszonélvezője vagyok:-)

Mióta Kriszti elindította a blogját és megkapirgálta a gasztronómiai világ felszínét, egyre kiváncsiabbak vagyunk a mélységekre is. Úgy döntöttünk ezért, hogy fizikailag is belekóstolunk. Bár nincs összehasonlítási alapunk ebben a kategóriában, az Onyx étterem minden tekintetben kitűnő választásnak bizonyult.

Az étterem hangulata, belsőépítészeti stílusa, tökéletesen felkészült személyzete gyorsan eloszlatta lámpalázunkat és segített felkészülni az elkövetkező 3 órás utazásra. A konyhán tett rövid látogatás is izgalmas volt, még sosem jártunk étterem konyhájában, nemhogy egy top kategóriás éttermében. Persze engem a gasztronómiai kérdéseken túl leginkább az izgatott, hogy olyan tiszta konyhát fogok-e látni, amilyet Gordon Ramsey is elvár a Kitchen Nightmares című sorozatában (az volt). Szulló Szabina konyhafőnök pedig minden bátortalan kérdésünkre választ adott, majd a menüsor végeztével - mintha sztárok volnánk - külön érdeklődött megelégedettségünk iránt. Hosszan tudnám sorolni azokat az apróságokat, amelyekkel az étterem személyzete tökéletessé tette számunkra ezt az élményt. Nyílván az ételek önmagukban is elvarázsoltak volna, de teljesen kerekké így vált a történet.

Korábban - valószínű sokakhoz hasonlóan - saját tudatlanságom folytán úgy gondoltam a csúcsgasztronómiára, mint egy sznob világra, ahol mindenféle kacifántos nevekkel fémjelzett ételeket szolgálnak fel, rendkívül kis adagokban minél nagyobb tányérokon. Azt korábban is elismertem, hogy az ételek dekorálása e világban művészi színvonalú és azt is feltételeztem, hogy a séfek mesteri szinten ismerik hány percig kell a különböző húsokat elkészíteni, de nem gondoltam, hogy ezek az ételek egyéb tekintetben bármivel is jobbak, mint azok az ételek, amelyek után eddig is megnyaltam mind a 10 ujjam.

Az Onyx-élmény végül teljesen a feje tetéjére állította e prekoncepciómat. Rá kellett jöjjek, hogy amit ezek a séfek tudnak, nem csak egyszerűen mesterség, hanem tudomány. Sokkal többről van annál szó, hogy jól begyakorolták pontosan hány percig és milyen hőfokon kell az adott ételt elkészíteni - tökéletesen tudatában vannak annak, hogy az egyes ízek és ízkombinációk, illetve az egymás után következő ételek hogyan hatnak az ember ízlelőbimbóira, gyomrára és ennek figyelembevételével állítják össze az egyes ételeket vagy menüsort. A Prestige menü egyes elemei tökéletes kísérők voltak a csúcsgasztronómiában tett utazásomnak, jó idegenvezető módjára pontosan tudták, mikor kell lázba hozni, hagyni elmerengeni, vagy éppen fáradtan megpihenni. Soha ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ételekkel lehet ennyire célzott hatásokat elérni.

A Prestige menüben 7+2 fogást kóstolhattunk, a következő sorrendben (az ételek nevét valószínűleg nem sikerül teljes terjedelmükben felsorolnom):

- Paprikahab és borjúmirigy lencseraguval
Ez a nyitó fogás nem szerepel a menüsoron, meglepetésként hozták ki mindkettőnknek. A paprikahab jelentette az első hatalmas lépést a csúcsgasztronómiáról való elképzeléseim gyökeres megváltozásában. Az élmény nehezen leírható, leginkább egy töményen lecsóízű, de anyag nélküli ízbombához tudnám hasonlítani. A hab oly könnyű, hogy elveszik a szánkban, de az íz, mely utána marad, az a legjobb lecsóélményeimre emlékeztetett. A borjúmirigy és a lencseragu szintén különleges volt, de kevésbé hozott oly kiugró élményt, mint a paprikahab.

- Tonhal variáció: tonhal tatár és fűszeres borsban forgatott rózsaszín tonhal érme, ázsiai majonézzel
Ez a fogás fenomenális volt. A dekoráció számomra az egyik legjobban sikerült kompozíció is volt a menüsorban. A tonhal tatár egy hajszálvékony, átlátszó retekréteggel volt összefogva, elképzelni sem tudom, hogy tudták úgy összefogni vele a tatárt, hogy közben az nem lapult ki. A tonhal érmét lehelet finom bors kéreg vette körül, mely nagyon jól érvényesült a tonhal mellett. Mindkét tonhal variáció egyik legnagyobb meglepetése számomra, hogy teljesen más ízvilága volt, mint a korábban fogyasztott tonhalaké. Ami nem meglepő tudván, hogy tonhallal ezidáig konzerv formában találkoztam kizárólag : )

- Jérce esszencia libamájjal
A jérceleves volt a paprikahab után a második olyan élmény, amitől revidiáltam korábbi nézeteimet. Ettem már jó testes húslevest életemben, jó tanyasi csirkéből, de ez valami más volt. Valami nagyon más. A leves sötétbarna színe már sejtetett valamit, de az első kanál után a húslevesek új világa tárult fel előttem. Mintha magába a jércébe haraptam volna, ugyanakkor a leves annyira testes volt, hogy leírhatatlan. Valóban az esszencia a legjobb szó rá. Mint utólag megtudtam, ez a leves úgy másfél napig főtt, egy hatalmas kondérból mindössze 5 liternyit hagyva maga után. A libamáj pedig tökéletesen illett a levesbe, szinte hab állagú volt és az egész csak úgy olvadt a számban.

- Szarvasgombás homár rizottó, véres hurka ropogóssal
Ez a fogás felvetett bennem néhány kérdést. Azonkívül, hogy ez is zseniálisan finom volt, a homár elfogyasztása némi űrt hagyott bennem. Bár korábban nem ettem homárt, nem éreztem különleges ízűnek. Egy alkalommal, a nászutunkon egy tengerparti halászvárosban ettem langusztát, annak intezívebb íze volt (bár akkor is megállapítottam, hogy finom-finom, de annyira nem, hogy megérje számomra a pénzt, amit elkérnek érte). Márpedig a homárom annyira friss volt, hogy még aznap élt - mint később Szabinától ezt megtudtam (remélem ezirányú kérdésemet nem értette félre, nem feltételeztem, hogy nem dolgoznak friss alapanyagokból). Lehet, hogy az én ízlésem nem elég kifinomult a homárhoz, mindenesetre nem találtam meg benne azt, amitől annyira különleges étek. A véreshurka viszont szintén olyan állagú és ízű volt, hogy dobtam tőle egy virtuális hátast. Újabb pont a csúcsgasztronómiának!

- Meleg libamájkrém szőlő jus-vel
Meleg volt, nagyon krémes és nagyon finom! Ismét egy olyan étel, amelynek az elkészítési módja kiváló példa arra, hogy a szakácsmesterségnek mennyivel magasabb fokozatai vannak, mint én azt korábban gondoltam.

- Mandarin sorbet
Ez volt az, ami kiverte nálam a biztosítékot, a lehető legpozitívabb értelemben. Bár a korábbi tételek is hoztak jónéhány meglepetést, amitől másképp gondoltam erre a kategóriára, az igazi paradigmaváltást a mandarin sorbet hozta meg. Az ok pedig nyilvánvaló volt: egy ilyen ételt (gyakorlatilag egy desszertet) csak úgy lehet elhelyezni egy ilyen menüsor közepén, ha az ember tudományosan is ért a mesterségéhez. A mandarin sorbet minden egyes kesernyés falata olyan volt, mintha a mandarin héjába haraptunk volna, és egyszerűen lepucolta mindazt az ízélményt a szánkból, ami addigra kezdtett már kicsit tobzódni. Épp e fogás előtt kezdtük úgy érezni, hogy kezdünk megtelni, ezért kértünk is egy picit hosszabb pihenőt a felszolgálóktól. Erre kijön ez a sorbet, tökéletesen letisztítja az ízlelőbimbóinkat és úgy érezzük, hogy akár előlröl kezdhetjük a teljes menüsort. Ahogy ekkorra már sejtettük és mint utólag meg is tudtuk, mindaz, amin itt átéltünk teljesen kimért és szándékos volt. Ez a tudományosság a valódi csúcsgasztronómia.

- Őzgerinc radiccio lekvárral
E fogás is tökéletes volt, a legnagyobb újdonságot itt a radiccio lekvár hozta számomra, rendkívül érdekes és finom volt. Az őzgerinc természetesen tökéletes állagú volt.

- Mille feuille, kávéfagyi és házi vattacukor A desszertem három apró falatból állt. Azt tudtam, hogy a mille feuille franciául ezer levelet jelent, de ki nem találtam volna előre, hogy ez egy valójában egy rétest takar, pedig "logikus". A házi vattacukor nagyon különleges volt, és a kávéfagylalt is jól passzolt ide a végére.

Ezután még megleptek minket egy házipraliné tállal, melyből leginkább a karamelles variáns nyerte el leginkább a tetszésemet.

A két menüsor elfogyasztása mindkettőnk számára katartikus élmény volt. És mikor a vacsorával együtt az első benyomásokat is megemésztettük, nagyjából egyszerre tettük fel maguknak a kérdést: "OK, ekkora élmény volt az Onyx, pedig még Michelin csillaguk sincs... Milyen lehet akkor egy Michelin csillagos étterem????" A válaszról egyelőre fogalmunk és elképzelésünk sincs. Az Onyx-ban és a csúcsgasztronómiában tett eddigi egyszeri és rövid látogatásunk akkora ugrás és annyira tökéletes élmény volt, hogy nem tudjuk elképzelni mi van még ezután. Lehet ezt még fokozni? Több kategóriával? Hogyan? Mivel? Mitől?

Ezen felül néhány egyéb kérdést is felvetett bennem ez az utazás, mégpedig annak kapcsán, hogy amellett, hogy a legtöbb fogás hatalmasat "durrant" számomra, néhány étel - pl. a homár - nem okozott katartikus élményt. Nem tudom eldönteni, hogy ez az én homárfogyasztói "képzetlenségemen", ízlelőbimbóim esetlegesen kevésbé kifinomult voltán múlik, vagy valami máson? A teljes menüsor láttán feltételezni sem merem, hogy a homár nem úgy sikerült, ahogy kéne. Mit nem éreztem meg ebben a pár ételben?

És vajon a csúcsgasztronómia csúcskategóriájában, a Michelin csillagos éttermek között, vagy akár a többi magyar top étterem között is találnánk kevéssé tetsző ételeket? Találkoznánk "túlművésziesített" fogásokkal, melyeket csak a legkifinomultabb ízléssel rendelkező zsűritagok és étteremkritikusok tudnak értékelni, mi "botnyelvűek" nem? Bár e séfeket most már igazi kreatív művésznek tartom, mégis találkoznék olyan "mesterművel", melyet nem értek és egyáltalán nem tudok értékelni, mint ahogy pl. jónéhány nagynevű absztrakt festőt sem? És ha igen, vajon mi való előrébb, hogy az étel kreatív, művészi és szuperkülönleges legyen, vagy az, hogy finom is?"