Ha azt mondom rántott tojásleves és túrós tészta, mi jut eszetekbe? Iskolai menza? Anya főztje? Borzalom vagy finomság? A túrós tésztát imádom. Gyerekként csak cukrosan voltam hajlandó megenni, manapság meg attól függ... így is, úgyis jó, de ha valahol finom szalonnát kapni, amiből a tepertő jó ropogós, akkor inkább a sós változatot preferálom. Bevallom a rántott leves témában nem vagyok jártas, életemben nem főztem még ezidáig, de a Magyar konyha februári száma meghozta a kedvem. Takarítós sietős hétvégi napon menza-menüvel készültem, kicsit másképp. Hiszem, hogy a hagyományos egyszerű ízeket is el lehet készíteni, úgy, hogy azok is megtalálják benne a szépséget, akiknek fontos a kinézet, tudnak ezek az ételek is ízélményt és látványélményt nyújtani és még órákig pepecselnünk sem kell vele.
Készítsük a túróstésztát lasagne tésztából, legjobb ha friss és nem szárított, a levest pedig töltsük cipóba a pirított kocka helyett, és tegyünk bele kevés tejfölt zöldfűszerrel.
RÁNTOTT LEVES
Hozzávalók:
- 1 evőkanál vaj vagy sertészsír
- 2 evőkanál liszt
- 1 kásévkanál piros fűszerpaprika
- 4 db tojás
- 1 kásékanál köménymag
- tányéronként egy tesákanál tejföl
- petrezselyem, snidling
- 2 db cipó (fejenként 1 db)
Elkészítés:
1. A vajat megolvasztjuk és a lisztet barnára pirítjuk benne. Ezt követően kerül bele a paprika, amit már csak egy picit kell pirítani, hogy nehogy keserű legyen.
2. Hozzáadunk kb 1 liter vizet, sózzuk, belekeverjük a köményt és hagyjuk felforrni, picit besürüsödni.
3. Két tojást enyhén felverünk és belecsurgatjuk a levesbe, tovább főzzük.
4. A maradék tojást óvatosan beleütjük az épp gyöngyöző levesbe és 1-2 percig főzzük, hogy még a belseje lágy maradjon. Figyelni kell, hogy alacsony hőfokon legyen, ne forrjon, mert akkor szétfő a tojás.
5. Két darab cipótnak a tetejét levágjuk, teletöljük levessel, a tetejére egy kis kanál tejfölt és zöldfűszert teszünk.
A leves nem két cipóhoz elegendő, mi a maradékot egyben főtt tojás nélkül a cipók megpirított tetejével együtt ettük meg.
TÚRÓS TÉSZTA
Erre nem igazán térnék ki, szerintem mindenki készített már hagyományos változatot. Ha mégsem kommentben jelezze nekem és leírom a receptet. Itt a különbség, annyi, hogy lasagne tészta van megfőzve és rétegelve elhelyezve a tányéron. Minden rétegben van tejföl és túró, a tepertő pedig csak a tetejére kerül. Én a kisült zsírral egy picit az egészet meglocsoltam és nagy szemű sóval megszórtam.


5 megjegyzés:
a rántott leves az, amiben nincs tojás, nem?
nálunk ez tojásleves néven futott, és én spec. nem bírom, de a sima rántott levest igen :D (vagy köménymagos leves nálunk a másik neve)
na, lehet, h ilyen tálalásban még meg is szerettem volna... :D
a káposztás tésztát is asszem Nálad láttam reformosítva lasagna alapon.
tényleg, sűrűbben lehetne ezt a fajta tésztát használnom mint ahogy teszem.
Be kell szereznem egy tésztanyújtó masinát.
Bár a nyuszitól egy új botmixert kértem, az mégiscsak fontosabb ha már az elődje elvérzett.
Gyönyörűek a fotók.
Én nagyon gyakran főzök köménymagos rántott levest is, meg tojáslevest is. A kettő nem egy.
Mindkét levest lehet nagyon jól főzni és olyan kategória szerintem, mint az olaszok nagyon favorizált és egyszerű ételei. Mindkettő isteni, ha jól van elkészítve. Férjemmel e két leves a kedvencek között az első tízben benne van nálunk.
A köménymagos rántott levesnél a zsírba dobom a köménymagokat, mikor már forró a zsír, így ki tud pattogni, kiadja az ízét. Aztán sötét zsemleszínű rántást készítek, pirospaprikázom majd vízzel felengedem, sóval fűszerezem és ennyi. De nagyon finom. A lényege a kipattogott köménymag (mint az indiai ételeknél, így adja ki a fűszer az igazi ízét) és a sötétebb színű rántás, mert annak van íze.
A savanyú tojásleves pedig nálam így készül: egy fél fej vöröshagymát nagyon apróra kockázok, zsiradékon pici sóval üvegesre dinsztelem, majd lisztet teszek hozzá ás világosabb zsemleszínű rántást készítek. Pirospaprikázom, vízzel felengedem és babérlevéllel ízesítem. Két-három kisebb vagy 2 nagyobb levéllel. Sózom, és hagyom forrdogálni legalább 25 percig. Végül jól felvert tojást csurgatok bele - személyenként egyet. Mikor megfőtt, lezárom a lángot és ízlés szerint kevés ecettel savanyítom a levest. Isteni így, nálam már sokan kóstolták, és még azoknak is ízlett, akik nem szerették előtte a tojáslevest. :) Anyukám készítette babérlevéllel.
Mindkét leves fantasztikus a maga egyszerűségében. Köménymagos rántott levest például nagyon sokszor készítek vacsoraételként. Tápláló, könnyű és finom.
Rántott leves, tojás leves... ezekre szerintem annyi féle receptmód, ahány ház :) Nekem a tojásleves kizárólag savanykásan ment eddig, a rántott levest meg nem etem meg, nem ízlett. Ezzel szemben a Magyar konyhában ez a recept jelent meg (kivéve a tejföl és a zöldfűszer),elkészítettem és ez a féle tojás-rántott-kömény leves bejött, nem savanyú, nem üres, finom.
Ami a rántott levest és a családi hagyományokat illeti, nagy kedvencem volt (most hogy rágondolok meg is kívántam, mert idejét nem tudom mikor ettem utoljára)Anyukám tésztalevese. Mindig olyankor készítette, amikor tésztát ettünk, mivel a tészta főzővizével öntötte fel a pirított, paprikás lisztet. Ebben annyi különbség volt, hogy fokhagyma is volt benne. Pontosan nem tudom hogy készítette, de szerintem valahogy így. Amikor tálalta mindig tett bele a főtt tésztából is. Imádtuk. Végtelen egyszerű és semmi nem megy pocsékba :) És nagyon finom.
Megjegyzés küldése