Sárgabarack a köbön

Sárgabarack lekvár. Imádom. A klasszikust, amit Anyukám és Miki Anyukája készít. Viszont mivel Ők nagyon jól csinálják, én nem is fogok hozzá. Pár hete azonban kaptam egy nagyon nagy vödör isteni édes sárgabarackot, pont befőzni valót, teljesen érett volt mind, a legkiválóbb lekvár készíthető belőle. Klasszikus baracklekvár kilőve, így gondolkodni kellett egy kicsit, mivel bolondítsam meg. Rozmaringosat már tavaly ellőttem, idén valami mást akartam. A levendulásban biztos voltam. Az amarettósat is viszonylag hamar eldöntöttem, de még volt egy adagra való barackom, így született meg a kínai ötfűszeres változat is. Imádom a kínai ötfűszert, egyszerűen nem tudok betelni vele. A sárgabarackkal is kiválóan passzol, de nekem a kacsa a kedvencem vele. A fűszerkeverék egyenlő arányban tartalmazza a szecsuáni borsot, a fahéjat, a szegfűszeget, az ánizskaprot és a csillagánizst. Valamennyi hozzávalót finomra őröljük és légmentesen záródó dobozban tároljuk. Ázsiai boltokban kapható készen. Nagy szívfájdalmam, hogy egyszerű hiperekben ilyen fűszerekkel nem lehet találkozni, pedig nem valami extra dologról van szó, drágának sem mondanám.

Visszatérve a lekvárokra: minden változat alapja 1,5 kg gyümölcs, 1 csomag Haas 3:1-ben zselésítő (tudom, tartósítószeres, viszont egyéb adalék nincs benne és ez nekem bevállt, akármit tettem a lekvár megromlott nélküle, így már nem kockáztatok), 0,25 kg cukor.
Ehhez jön hozzá az ízesítést szolgáló fűszer vagy alkohol:
2-3 teáskanál levendula mozsárban kissé megtörve
VAGY
2-3 teáskanál kínai ötfűszer
VAGY
1,5 dl amaretti likőr (én 2 dl-t tettem bele, ez elég alkoholos, nekem ízlik, próbálgatni kell az arányokat) - ezután azért ne vezessen senki, nem tudom kiforr-e az alkohol.

Az első három alapanyagot jól összefőzzük, turmixoljuk, a fűszerek esetében a fűszert is az elején adjuk hozzá. Az alkoholt én csak a végén öntöttem a lekvárhoz, kicsit forraltam, de szerettem volna az alkoholos ízt is megtartani picit.

Ezt követően kifertőtlenített (mosogatógépben elmosott, vagy forró vízben áztatott) tiszta, nem vizes üvegekbe töljük a lekvárt, majd mehet rá a befőző fólia, a tető, végül pedig fejre állítva hagyjuk kihűlni. Ez utolsó lépés igen fontos a tartósításhoz. Elvileg működnie kellene a dolognak tartósítószer nélkül is, tehát főzés, kicsit több cukor, esetleg pektin, tiszta üvegbe töltés, fólia és fejre fordítás...de nekem sajnos többször lett, ami tönkrement és mondjuk a drága szedernél ez nem buli, de az olcsóbb gyümiknél sem, úgyhogy én maradok ennél a változatnál.