Trópusi barbecue a Mindmegettével

A trópusi barbecue főzőkurzuson, ami a ChefParade Főzőiskolában került megrendezésre, a Mindmegette receptár fotós versenyének nyertesei vehettek részt. Nagy örömömre szolgált, hogy, mint gasztrobloggert én is részese lehettem az eseménynek, Mirelle-lel főzünk egy pultnál,  közben persze pedig járt a kezem és igyekeztem fotókban is megörökíteni az eseményt. Videó is készült, Miki és kollégái közreműködésével.




Íme a fotós összefoglalás, remélem átadják a hangulatot és a hely atmoszféráját. A helyről annyit, hogy életemben ennyi szakácskönyvet nem láttam még egy helyen. Helyesbítek, idegen nyelvűt nem. Gyorsan körbefutottam a kínálatot, de a felénél inkább abba is hagytam, mert láttam, hogy esélytelen próbálkozás 15 perc alatt körbenézni. Erre kell egy nyugis délelőtt, egy-két kávé, egy ebéd ... van kényelmes kanapé, ahol el lehet huppani és olvasgatni, de nem árt vaskos pénztárcával érkezni, mert a szakácskönyvőrültek biztos bepakolnak egy-két érdekes darabot a kosarukba. A könyvektől függetlenül nagyon tetszett a hely. Még nem voltam itt, de már nagyon sokat hallottam róluk, igaz gasztroblog körökben kevésbé felkapottak, mint pl a Csillagánizs. Még ott sem voltam, így arról nem tudok érdemben nyilatkozni, de ez a hely megfogott, abszolút el tudom benne képzelni a különböző oktatásokat. Külön kis konyhaszigeteken párban lehet elkészíteni a fogásokat, melyhez minden jellegű segítség a tanoncok rendelkezésére áll, kinyomtatott recept, kimért hozzávalók, gépek, eszközök, profi séf oktató(k).

Epres tejberizs torta egy kis furfanggal

Amiben tejberizs van, rossz nem lehet, főleg ha csoki, eper és vanília is társul mellé.

A gyerekek kedvence számos, a megszokottól eltérő formációban alkalmazható, érdemes próbálkozni, kísérletezni vele, az eredmény nem marad el.  Az ide kapcsolódó receptet most a Dining Guide oldalán olvashatjátok!

Epres joghurtos gofri torta

Kezdődnek az epres receptek. Az eper már lassan a könyökömön jön ki, annyit ettünk szerencsére belőle az elmúlt két hétben. Szép lassan ide is felkerül majdnem mind, nem készült viszont minden ételről  fotó + nem is mind ételben végezte, Tami simán benyom fél kilót belőle egy tízórai vagy uzsonna keretében. Ez utóbbi bölcsis uzsi után értendő.

Ez a torta Anyukám születésnapjára készült, végtelen egyszerű, a furfang benne pedig csupán annyi, hogy nem piskóta alap van, nem is keksz, hanem gofri! A gofri lehet bármilyen, ki milyen receptet ismer, a lényeg, hogy úgy szabjuk, hogy beleférjen egy normál kerek tortaformába. Érdemes tehát négyzetből indulni.

Hogy legyen gofri recept is, íme egy, ami még nagy jóindulattal akár egészségesnek is mondható, a liszt felét ugyanis aprított zabpehellyel helyettesítjük, cukor helyett méz kerül bele, sima liszt helyett pedig tönköly fehérliszt. Ez utóbbi kevésbé savasít. Persze tudom, ha finomítva van, mint a sima búza fehérliszt, akkor az is savasít, de maga a tönkölybúza kevésbé savas, mint a sima búza, úgyhogy talán a lisztje is kevésbé az. Én legalábbis így hiszem és ez jót tesz a lekivilágomnak. Egy része a dolgoknak úgyis fejben dől el :)

Tehát a gofri recept így hangzik:

Hozzávalók:

• 150 gr olíva olaj (vigyázat, ez érződni fog a gofrin, de jót tesz neki :)
• 4 evőkanál méz
• 4 tojás
• 1,5 dl teljes tej
• 100 gr tönköly búza fehérliszt
• 100 gr zabpehely apróra törve

Elkészítése:
A tojást, az olajjal, a mézzel kikeverjük, majd hozzáöntjük a tejet, a lisztet és a zabpelyhet. Hagyjuk állni hűtőben 30 percet, annak érdekében, hogy a zabpehely kicsit megszívja magát.
Forró gofrisütőben megsütjük a tésztát.

Maga a torta recept pedig a képen! Hogy tetszik?

Rizottó zöld spárgával és zsenge zöldborsóval

Rizottó szinte alig van a blogon, pedig rendszeresen főzök, nagyon szeretjük, Taminak is nagy kedvence. Talán még aktuálisnak mondható a borsós, zöld spárgás változat. Mivel a rizottó kevés alapanyagból áll, ezért kulcsfontosságú az alapanyag minősége és a gondos, megfelelő elkészítés.

Olaszországban a rizs nagy becsnek örvend, ezért hírnevére egy központi szerv vigyáz. Ez az intézmény rendszeresen ellenőrzi a különböző fajták minőségét, tápanyag összetételét. Az országban több kategóriába sorolják a különböző fajtákat.

Van a háztartási rizs (balilla, elio, selénio, originario), amibe olyan rizsfajták tartoznak, melyek főzési ideje 13-14 perc, jól puhulnak, pont emiatt rizses édességeknek, leveseknek, rizspudingoknak kiválóak.

Másik csoport a kerekszemű rizsek csoportja, ezek 15 perc alatt készülnek el és ide tartozik a maratelli, a vialone, a padano, a lido, az argo és a cripto fajta. Köretnek, minestrone leveshez is finom.

Harmadik csoportba a standard rizs, vagy közepes szemű rizsek tartoznak. Jellemzőjük a hosszú orsó forma, 16 perc alatt készülnek el és rizssalátának, levesekhez használják őket. Ebbe a csoportba tartozik a loto, a riva, az ariete, a cervo rizs például.

Negyedik csoportként megkülünböztetjük a csúcsminőségű rizseket (arborio, baldo, Roma, Razza 77, volano, carnaloni). 18 percig kell főzni őket. A carnaloni a legjobb rizottó rizs, jóval drágább mint a többi, de annyival jobb is. 

A keményítőtartalom is befolyásolja a rizs főzési idejét, tulajdonságait, ez alapján a felhasználhatóság is különböző. A hosszan fővő fajták (Razza 77 pl.), melyekben kevés a keményítő leginkább rizssalátához használható, még a félkeményre főzhető, magas keményítő tartalmú nagy kerek szemű rizs, mint például az arborio, carnaroli rizottónak tökéletes. Ezek levesek, nedvesek maradnak. A puhára fővő fajták, mint a maratelli és a balilla rizs, gyorsan megpuhul, főként a rizsleves alapanyaga.

(forrás: Olasz Kulinária alapján)

A megfelelő rizs kiválasztását követően gondot kell fordítanunk a pontos elkészítésre és a főzési időre. A jó rizottó sem nem túl leves, se nem túl száraz és mindenképpen picit roppanós, semmiképp nincs túlfőzve. Mivel a rizs áltában is puhul és felveszi a környezete nedvességtartalmát, ezért csak minimális időt szabad állni hagyni tálalás előtt. Pár perc jót tesz neki, kell is, de huzamosabb idő alatt teljesen tönkremehet az étel. Ehető lesz, csak nem rizottó, úgyhogy erre mindenképp érdemes odafigyelni.

Hozzávalók 2-3 főre főételnek:

• 1 kis fej vöröshagyma
• 300 gr rizottó rizs (carnaroli)
• 250 gr zöld spárga
• 250 gr friss zsenge zöldborsó
• kb 750 ml víz
• só
• 200 m fehérbor
• 50 gr reszelt parmezán
• 50 gr vaj

Elkészítése
1. A borsót és a megtisztított, feldarabolt zöld spárgát a vízben, kevés sóval éppen megfőzzük (épp még roppanjon).
2. Az apróra vágott vöröshagymát olajban üvegesre pároljuk, majd hozzá adjuk a rizst, és kicsit megpirítjuk. Felöntjük a fehérborral és fokozatosan hozzáöntjük a zöldségek főzőlevét. Mindig épp annyit, amennyit felvesz a rizs, sose legyen túl híg.
3. Miután a rizs megfőtt, éppen még roppanós, akkor belekeverjük a vajat és a reszelt parmezánt, sózzuk, frissen őrölt borssal megszórjuk, legvégül pedig hozzáadjuk a megfőtt borsót és spárgát.

Elkészítési idő: 30 perc

Gasztro&Design - Istenien görög

Hét vége lévén, a ma reggeli görög poszthoz kapcsolódóan egy másik csodás szigettel jelentkezik Noémi, a Kedvenc Otthon blog szerzője. Mykonos egy pezsgő, gyönyörű sziget, Santorini-hez hasonló fehér-kék színekben pompázik és utánozhatatlan hangulattal várja az ide érkező vendégeket. Hotelekben itt sincs hiány, az ITT látható képek alapján azt hiszem csak a pénztárcánk szabhat határt....

kép forrása: Kedvenc Otthon blog

Rakott szőlőlevél és görög hangulat

Az utóbbi napok meleg időjárásának köszönhetően és a Facebookon közzétett kérdésem alapján, hogy mi legyen a sok tornyosuló receptből a következő, ez a szőlőleveles recept került ki győztesen. Kedvenc országom hangulatát idézi. Több helyen is jártunk már, szerencsésnek mondhatom magam emiatt, a konyhájukat pedig egyszerűen imádom. A poszt végén egy pár éves uticélról is láthattok fotót, Santoriniről, ami ugyan nem egy gasztroparadicsom, de hangulatát tekintve az egyik legcsodásabb hely, ahol eddig jártam. Kifejezetten ajánlom kisbabásoknak - az esetben, ha Fira, Firostefani környékén sikerül szállást találni és a gyerkőc jól el van kenguruban. Mi így sétáltunk órákat. A frappé pedig ... nagy bánatom, hogy itthon nem tudják ezt reprodukálni kávézókban, vagyis én még nem találkoztam vele.

 

A receptre visszaérve egyik legnépszerűbb görög étel a töltött szőlőlevél (dolmades), amit én is gyakorlatilag korlátlan mennyiségben tudok enni, finom citromos szósszal. Tavaly le is szüreteltük a szőlőtőkék legszebb leveleit Anyáéknél, akkor ez a finomság készült belőle, idén azonban újítani akartam.

 

Egyrészt az alábbi recept nem friss szőlőlevélből készült, hanem savanyítottból, amit Isztambulban sikerült beszereznünk. Itthon is kapható, talán arab üzletekben. Frissből is éppoly finom, de ez esetben felhasználás előtt blansírozni kell, azaz forró vízben pár percig forralni, majd jéghideg, jeges vízzel leöblíteni. A citrommal és sóval pedig bőkezűen kell eljárni a natúr változatnál, a savanyított ugyanis alig igényel bármit is, már önmagában elég ízes.Ennyi a külöbség, úgyhogy senki ne szomorkodjon, ha csak az otthoni szőlőt tudja "megtépkedni".

 

Visszatérve az újításra, az eredeti dolmades-ben nincs hús, én most azonban szerettem volna valami husit is becsempészni a rizsszemek közé. Ez volt az eredeti ötlet. Mivel mostanában egy hétköznapi vacsora vagy ebéd igen gyors elkészítést igényel, így a tervem dugába dőlt, a levelek megtöltése nagyon sok időt vesz igénybe. Mi legyen, mi legyen? A rakott kelkáposzta nyomán rakott szőlőlevél. Woww, ezek után biztos nem bajlódok majd a töltögetéssel :)

 

A mártást itt is meghagytam, gyakorlatilag nem más, mint egy citromos hollandi mártás.

 

Hozzávalók egy nagy jénai tálhoz (kb 20 cm x 30 cm-es ovális tál):

• 400 gr szőlőlevél
• 1,5 bögre rizs
• 400 gr darált sertéshús
• 1 citrom leve (natúr szőlőlevél esetében 2 citrom leve)
• só, frissen őrölt bors
• 3 gerezd fokhagyma
• 2 bögre natúr görög joghurt
• 100 gr kemény tehénsajt (parmezán jellegű)
• vaj, olaj

Elkészítése:
1. A sütőt melegítsük elő 180 fokra.
2. A rizst pároljuk meg.
3. A darált húst az összezúzott fokhagymagrezdekkel, sóval, borssal pirítsuk meg, majd keverjük hozzá a megpárolt rizshez.A citrom levét csorgassuk rá.
4. A szőlőleveket őblítsük át, majd a kivajazott jénai tálat béleljük ki az egy harmadával.
5. Halmozzuk a levelekre a töltelék felét, majd fedjük be a szőlőlevél másik egy harmadával. erre ismét a rizses keverék kerül és ismét szőlőlevél.
6. Kenjük be a tetejét a görög joghurttal, sózzuk meg enyhén, reszeljük rá a sajtot és sütőben 30 perc alatt süssük pirosra.

 

Hozzávalók a hollandi mártáshoz:

• 1 evőkanál fehérborecet
• 1 evőkanál víz
• 1/2 teáskanál fehér bors (szemes, durvára törve)
• 2 tojássárgája
• 125 gr sózatlan vaj
• 1/2 citrom leve
• egy csipet cayenne bors

Elkészítése:
1. A fehérborecetet, a borsot és a vizet forraljuk felére. Hagyjuk kihülni.
2. A borecetes lével keverjük el a tojássárgát, majd helyezzük az edényt forássban lévő víz felé és a gőz felett folyamatosan kevergetve sürítsük be a tojást. Fontos, hogy ne legyen magas a hőfok, mert különben rántotta lesz, nem mártás ! Ha kész vegyük le a vízgőzről.
3. A vajat olvasszuk meg, a habot a tetejéről szedjük le, majd ha kihült, de még nem dermedt meg, adjuk óvatosan a besürített tojáshoz.
4. Végső lépésként adjuk hozzá a citromlevet és a borsot. Mindig melegen tálaljuk.

 

Az ételhez pedig görög hangulat dukál, íme néhány fotó és az alábbi linkeken élménybeszámoló.
Santorini 1.
Santorini 2.
Santorini 3.