Carbonara spagetti

Rég jártam erre... a múlt hét elég sűrű volt és nem sok időm jutott a főzésre, nem is nagyon volt kedvem. Igen, van ilyen, még egy gasztroblogger életében is :) Finomakat azonban ettem, voltam ugyanis egy olasz Michelin csillagos séf főzőestjén... erről olvashattok a Dining Guide oldalán és van egy szuper carbonara recept is a cikkben. Készült sok-sok fotó, íme néhány ízelítő...

Győzzük le az ellenérzéseinket!

Most egy igazán megosztó témát fogok boncolgatni, mégpedig a polip kérdést. Alapvetően úgy indulunk ebben, hogy én rettenetesen ronda állatnak tartottam eddig és úgy gondoltam egészen sokáig, hogy az osztriga és a kagyló mellett ez a tapadókorongos állat is azon a listán lesz, amit nem fogok soha megkóstolni.

Korábban írtam, hogy az első kettőt kipipálhatom, átestem az első élményen, így a napokban elkezdtem azon gondolkodni, hogy a polipot is elővehetném és kipróbálhatnánk ki, hogy viszonyul hozzá a családban. Pénteken este beugrottam a Metroba halat venni, és a polip rajongók szerint gyönyörűnek mondható friss polipok feküdtek a pulton. Miután kiderült, hogy teljesen meg vannak tisztítva, csak a fejét, szemét kell kivágni, úgy döntöttem hazaviszek egyet, lesz, ami lesz. Az árán kicsit megbotránkoztam és erős imádkozásba fogtam, hogy jó legyen, mert ennyi pénzért nem szeretném a kukában viszont látni. Otthon Miki dobott egy hátast, hogy mit merészeltem hazavinni, én pedig belefogtam az internet böngészésbe hogy is fogjak hozzá szombaton az elkészítéshez. 

Facebook-on is kaptam tanácsot, például ilyet, illetve az újonnan induló  Tarka Bárkán is találtok polip elkészítési módot.

Azt korábban már én is hallottam, hogy a polipot kifogást követően kőhöz kell csapdosni, mert Miki a szüleivel élt tenger közelben és ott alkalmazták ezt a módot. A csapdosás során a hús összetörik és megpuhul, főzést követően is puha lesz.

Kicsit kutakodtam a szakácskönyveimben is és a Szakácsok könyve (ami köztudott alapmű) szerint a nagy állatokat (3-5 kg-os) 5 percig húsklopfolóval kell ütögetni. Hálát adtam az égnek, hogy az én állatom, csak 70 dkg-os volt, így úgy gondoltam ez a lépés kimaradhat.

Ízesítés tekintetében sok helyen olvastam, hogy paradicsommal is passzol a polip, valamilyen tagine-t szerettem volna eredetileg készíteni, akár csicseriborsóval. Sőt még egy mangós receptet is találtam, de azt elég gyorsan elvetettem, talán majd legközelebb. Ötletként megjelent az olajbogyó is és a sok friss zöld fűszer. Hurrá, nagyjából meg volt az elgondolás mit és hogyan készítek belőle, már csak hozzá kellett fogni.

Szombaton a reggelt Tamival a piacon kezdtük, mivel a csaj fél 7-kor úgy döntött fel kelt a napocska, ő bizony már nem alszik. Gyorsan megreggeliztem vele és fél 8-kor már a piacon jártuk a sorokat. Ezt követte a bevásárlás a CBA-ban, ahol van egy halas pult. Jelzem elég szegényes, drága, és véleményem szerint lehetne ezt sokkal jobban is csinálni, de ők tudják, arra azonban tökéletes volt, hogy Tami jó néhány percig nézze az úszkáló és már nem úszkáló halakat. Végig vettük az összeset, mi micsoda, mit ettünk már és mit nem. Ekkor eszembe jutott, hogy megemlítem neki a polipot, hátha azzal motiválom, hogy haladjunk és induljunk haza. Jól gondoltam, felcsillant a szeme és alig várta hogy fizessünk. Itthon azonnal hozzá kellett fogni a munkához, nem volt mese, Tami diktálta az iramot.

Az első találkozásom a polippal, hogy is mondjam... eléggé drasztikus volt, majdnem elhajítottam, de visszafogtam maga, hisz nem keltek undort egy gyerekben valami olyasmi iránt amit én nem szeretek, de ő még szerethet. Egész belerázódtam és a végén együtt simogattuk a tapadókorongokat. Álmomban nem gondoltam volna, hogy valaha én ilyesmire vetekszem. Közben Miki keresett nekünk a neten kisfilmet a polip színváltozásáról és rejtőzködő tulajdonságáról. Elképesztő, tényleg mire képes a természet. 

Szummázva a dolgot, egy élmény volt a délelőtt, Tami rengeteg tanult (én is), sokat segített és ebédnél kikunyizta a mi tányérunkból is a polipokat. Mindenkit csak biztatni tudok arra, hogy a gyerekekkel együtt főzzenek, ismerjenek meg ismeretlen dolgokat, meséljenek róluk. 

Most pedig a recept: 

Hozzávalók:

• 700 gr tisztított polip feldarabolva
• 5-6 db érett paradicsom (vagy egy nagyobb doboz hámozott, felkockázott paradicsomkonzerv, én ezt használtam)
• 2 teáskanál szárított kakukkfű
• só, frissen őrölt bors
• olívaolaj
• 5 gerezd fokhagyma
• 2 csokor petrezselyem
• 3/4 csésze bulgur
• 1,5 dl víz

Elkészítése:

1. A polipot a feldarabolt paradicsommal, sóval főzzük puhára kb 90 perc alatt. Nem gond, ha még van leve, ez kell a bulgur miatt.

2. A bulgurt öntsük az ételhez, és folyamatosan pótoljuk a folyadékot, ha szükséges és nagyon gyakran keverjük meg, nehogy leégjen. A bulgur hasonlóan a rizshez felveszi a folyadékot, így ha nem elegendő az ételben ezt pótolni kell. 10 perc alatt puhul meg a gabona.

3. A fokhagymát szeleteljük fel, a petrezselymet aprítsuk fel, majd mindkettőt adjuk a már elkészült ételhez.

Citrommal, bagettel, parmezánnal tálalhatjuk. 

Költséghatékonyabban is el lehet készíteni, ha például nem két fő részére készül. Ugyanennyi poliphoz több paradicsom és több bulgur menjen, így kevesebb a hús ugyan, de az íze benne van az ételben.

Valentin napi menü

Múlt héten csütörtökön megjelent A Mi Otthonunk februári száma, amiben 3 receptem szerepel és ezt követően minden hónapban lesz tőlem benne valami Nektek :) Receptek, fotók, ötletek. 

A mostani számban egy Valentin napi menüt készítettem, de nem csak ezen a napon lehet elkészíteni, egy szuper vasárnapi menünek is megteszi. 

Fish Fridays

Aki Facebook-on követ már értesült újdonsült élményemről, mégpedig hogy átestem az első kagyló és osztriga kóstolásomon. Ez nagy szó, ugyanis még a tengerparti nyaralások során sem tudtam rávenni magam erre, egyszerűen mindig taszított valami...biztos benne volt az is, hogy féltem nem kaphatok-e el valamit, bár tudom ez butaság, hisz tengerpart mellett ugyan mi lehet a gond...semmivel több esély nincs ott, mint itthon. Ráadásul Marokkóban ettünk igen sok mindent, nem is értettem ezt a fajta undort, de mégis meg volt. Már azt hittem úgy fogok meghalni, hogy ez kimarad az életemből, de nem...ilyen esetekben derül ki mit tesz a közösség szelleme :)

Történt ugyanis, hogy kaptam egy kedves meghívót a Miele Főzőiskolába, új halas főzőkurzusuk bemutató órájára. Az óra Fish Fridays néven fut, péntek esténként lehet rá menni. Van tengeri halas és édes vízi halas óra is.Tematikáról később írok még.

A bemutató órán tengeri halakat és herkentyűket készítettünk és kóstoltunk. Itt volt az egyik és másik előétel az osztriga és a fekete kagyló. Itt, ebben a közegben és hangulatban nem volt bennem más, csak a vágy, hogy most vagy soha! Megkóstoltam, nem bántam meg.  Túl is éltem..., úgyhogy csak biztatni tudok mindenkit rá :)

Készítettünk homárt, lazackrémet, volt nyelvhal, vajhal és rák is. Sajnos nem tudtam végig maradni, így gyakorlatilag szinte a legjobb falatokról lemaradtam (mint a homár például), de már ez a pár óra is megérte.

A menü a következő volt:
Csendes-óceáni osztriga jégágyon Cocktail-szósszal, proseccóval
Lazackrém cukkinikosárkákba töltve nyúlhalkaviárral
Lazackrémes kanapék
Óriás garnélanyárs görög joghurtos, korianderes édesköménysalátával
Feketekagyló fehérborgőzben párolva chilis-kókusztejes mártással
Homár thermidor
Doveri nyelvhal papírbatyuban párolva
Vajhalsteak serpenyőben sütve
Jól hangzik, ugye?

A képzés február 10-én, pénteken indult el, egy hasonló programmal, a következő alkalom február 24-e lesz, ahol a téma az édesvízi halak lesznek. az órák nem épülnek egymásra, így egy-egy alkalommal is látogatható. Egy képzés 4 óra és 14.900 forint.

Tanfolyami tematika:

Édesvízi halételek, halpraktikák
Hideg és meleg ételek pisztrángból, barramundiból – klasszikus és új receptek
Időpont: Február 24., péntek

Sósvízi halételek, halpraktikák
Tengeri halak: lazac, tonhal, laposhal, aranydurbincs. Posírozás, párolás, serpenyőben sütés

Seafood-gasztronómia
Fókuszban a tenger gyümölcsei: kagylók, rákok, lábasfejűek

A hazai és a világkonyha híres hallevesei
4 könnyen elkészíthető hallevese

Halgrillezés: a nyár legjobb ízei

További információ a Miele honlapján található. 

A facebook-on pedig találtok fotókat.

Könyvajánló: Michel Roux - Tészta varázs

a kép innen

 

Ez a könyv már egy ideje birizgálta a fantáziám, vajon milyen lehet? Ezért nagyon boldog voltam, amikor a napokban, hetekben megkaptam. Rögtön végig böngésztem a recepteket, és a sok jobbnál jobb étel és fotó  hatására azonnal le is teszteltem. Természetesen a briós recepttel kezdtem, ami nagyon jól sikerült, igazi puha, omlós tésztát kaptam, pillanatok alatt elfogyott. Már igazán hosszú listám van, mit fogok még megsütni a könyvből, egyszerűen letehetetlen, ha tehetném minden nap készítenék valamit belőle.

Visszatérve a könyvre: a szerző Michel Roux, csúcsséf, 23 éve három Michelin csillag tulajdonosa a Waterside Inn-nel, 30 éves tapasztalattal rendelkezik tésztakészítés terén. Szerintem ennyi elég is, azt hiszem ezzel elég sokat elárultam a könyv tartalmi értékéről, már ami a hitelességet illeti. A könyv fejezetei egy-egy tésztafélét mutatnak be, majd ehhez sorakoztatják az ínycsiklandozó recepteket, melyek között a klasszikusok és a modern kor elvárásainak megfelelő ételek is szerepelnek. 

A fejezetek és egy kis ízelítő a receptekből:

• tésztakészítési technikák (érdekes képes bemutató a rácskészítésről)
• linzerkészítés (pite mentás borsóval és gombával, véres hurkás- almás torta, citromos habos pite)
• gazdag édes tészták (csokoládétorta málnával, sablé kékáfonya mousse-szal)
• leveles tészta (gombás, buggyantott tojásos tésztadobozkák, nyelvhalas erdei gombás tésztakosár, almás maracujás torta)
• pástétomtészta (őz, fácán és pisztácia páté en croute )
• brióstészta (csavart baconos briósrudacska, lengyel briós,
• croissant tészta (pains au chocolate, croissant bagett pestóval)
• égetett tészta (csokoládés salammbo, st honoré torta)
• pizzatészta (kis polentás provolonés pizza, calzone)
• filotészta (pármai sonkás mikádók, pirított onhal filokosárban)

 

Nagyon tetszik a könyvben, hogy rengeteg fotóval van illusztrálva a tésztakészítés és díszítés menete, igen részletes és pontos a leírás. Külön kiemelendő, hogy túllép a hagyományos gondolkodásmódon. Legalábbis a magyar hagyományos gondolkodásmódon. Az édes tésztákat is felhasználja sós ételekhez, extra és kevésbé extra ízkombinációkkal. Viszonylag kevés hozzávalót tartalmaznak a receptek, épp ezért az alkotóelemek minőségén nagy hangsúly van. Elkészítésük a tésztakészítéstől eltekintve gyors, akár megfelelő előkészülettel villámvacsorákat is produkálhatunk a könyvből. Tippeket kaphatunk a tészták fagyasztására és az eltarthatóság módjaira. 

 

Ez a könyv minden olyan gasztromán, háziasszony polcán ott kell álljon, akiknek fontos a minőség, a technológia és akik kiemelten vonzódnak a francia pékségek varázslatos világához.

Kiadó: T. bálint Könyvkiadó

Ár: 5.950 HUF, de a kiadó oldalán -20% kedvezménnyel vásárolható

Terjedelem: 302 oldal

Almás zellersaláta remuládmártással

 

 

Ez egy pofon egyszerű étel, gyors, egészséges, zöldséges, nyers, abszolút nyerő. Ráadásul előre elkészíthető, hűtőben ahogy érik, egyre finomabb is lesz. Ideális vacsorának, vagy irodai ebédnek. Mi füstölt pisztráng filével ettük, de megy hozzá a füstölt lazac is, a grill csirkemell, a sült marha hátszín, hidegen, vékonyra szeletelve, de akár önállóan is megállja a helyét. 

A recepthez az ötletet a Thomas Keller: Bouchon könyvből vettem. Nagyon szeretem, mert igazán finom ételek vannak benne, nagy részük egyszerű, de mégis különleges, rengeteg ötletet és technológiai tudást ad.  Ez a mostani saláta is onnan való, kisebb, nagyobb módosításokkal.

 

A remuládmártás, a tartárhoz nagyon hasonló, majonéz alapú, de társul hozzá néhány egyéb hozzávaló is, mint például csemegeuborka, kapribogyó, akár articsóka is.Halhoz, húshoz egyaránt passzol.

Hozzávalók: 

• 1 kisebb fej zeller
• 2 alma
• 100 ml majonéz
• 50 ml tejföl
• 1 teáskanál dijoni mustár
• 1 teáskanál almaecet
• 2-3 teáskanál kapribogyó
• 5-6 kisebb méretű csemegeuborka
• 1/4 vöröshagyma
• snidling
• petrezselyem (opcionális)

Elkészítése:

1. A zellert és az almát reszeljük le.

2. Az uborkát, a kapribogyót, a hagymát vágjuk nagyon apróra, a legjobb aprítót használni. Keverjük össze a majonézzel, tejföllel, mustárral, ecettel.

3. Az öntetet öntsük rá a zöldségekre és hűtőben tároljuk tálalásig.

Meyer citromos sajttorta

 

A múltkori meyer citromos sült combok mellett édesség is készült a Piszkétől kapott citromokból. Sokáig filóztam mi lenne a legideálisabb desszert, először kekszet szerettem volna készíteni, utána meyer lemon curd-öt, végül pedig odáig jutottam, hogy a hűtőben felhalmozott és lejárathoz közelítő mascarpone-t dolgozom fel. A sajttorta egyébként is nagy kedvenc, egyszerűen imádom a könnyedségét, a finom citromos ízét, bármikor fel tud vidítani egy szelet. Egyetlen aprócska hibáját vélek felfedezni minden alkalommal, ez pedig a kekszalap... nekem ez mindig túl édes, valahogy elhagynám szívem szerint. És végül is miért ne tenném, ha nekem úgy ízlik? Így született meg ez a nem kerek, kekszalap nélküli sajttorta. Sok-sok citrommal...

Sajttortából több félét kipróbáltam már és meg kell mondjam a Nigella féle és a Chili és Vanília féle jött be leginkább. Valahonnan mindenki inspirálódik, maximum nem teszi közzé :) Én az alap receptet mindig tőlük kölcsönzöm, kevéske módosítással. A többi pedig már a fantázia szüleménye.

Hozzávalók (kb 10x20 cm-es formához): 

• 700 g mascarpone
• 100 ml tejföl
• 2 meyer citrom reszelt héja és leve
• 140 g cukor vagy nyírfacukor
• 2 egész tojás
• 3 tojás sárgája
• 2 evőkanál kukorica liszt

Elkészítése:

1. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

2. Az összes hozzávalót összekeverjük habverővel és kivajazott, lisztezett formába öntjük.

3. A sütőben 60 perc alatt készre sütjük, majd a kikapcsolt sütőben hagyjuk még egy-két órát pihenni a tortát. Hűtőben egész éjjel pihentetjük és másnap tálaljuk.